Bár továbbra sem nyilvános a kormány részletes idegennyelvi stratégiája, az biztos, hogy három elemből áll – tudta meg a Népszava. az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) a lap kérdésére elmondta - az első a középiskolásoknak szóló két hetes külföldi nyelvtanulási program, ami idén indult volna, de a koronavírus-járvány miatt elmaradt. A második egy ugyancsak két hetes célnyelvi továbbképzés a nyelvtanárok számára, amire jövőre lehet majd jelentkezni.

A harmadik elemet az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) idegen nyelvi tantárgyainak átdolgozása során hajtottuk végre – írta az Emmi az oldalnak.

Most leginkább úgy tűnik, hogy egy negatív nyelvoktatási stratégia van érvényben – nyilatkozta a Népszavának Rozgonyi Zoltán. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke ez alatt azt érti, hogy a közelmúltban hozott kormányzati intézkedések – mint az egyetemi felvételihez kötelező nyelvvizsga idei évre tervezett bevezetésének eltörlése vagy a diplomák kiadása nyelvvizsga nélkül – teljesen kilógnak a kormány által eddig képviselt „elvi rendszerből”.

Maga a NAT jó irányba indult el az idegennyelv-oktatás szempontjából, de azt túlzás lenne kijelenteni, hogy teljesen megújult. Rögzíti a tantárgyak követelményrendszerét, de ebből semmi nem következik például arra, változik-e az oktatás módszertana, az órák megszervezése – mondta.

Rozgonyi Zoltán azt is elmondta, a kormány idegennyelv-oktatási stratégiáját ő sem látta, de a kezdeti előkészítő munkálatokban részt vett; a folyamatot „jópofa ötletelésnek” nevezte, olyan javaslatokkal, mint például hogy az iskola folyosóin vagy a vécékben angolul is írják ki a különböző tájékoztató szövegeket. Szerinte a komolyabb munka lehetősége már ezen a szinten elakadt.