Egy brit kutatás szerint a ma húszas éveik elején járó fiatalok fizetése érezhetően magasabb, mint amennyit a millenniálok tagjai kerestek ugyanennyi idősen.
A brit Resolution Foundation elemzése szerint a Z generáció – vagyis az 1997 és 2012 között születettek – egy kisebb bérnövekedési hullám nyertesei lehetnek - írja a Guardian, amit a 444 szúrt ki.
Ez azért számít jó hírnek, mert a millenniumi generáció egészen más körülmények között indult. Sokan közülük éppen a 2008-as gazdasági válság idején léptek be a munkaerőpiacra, és az ezt követő hosszú évek bérstagnálása komoly hátrányt jelentett számukra.
A szakértők szerint a millenniálok lettek az első olyan generáció, amelynek nem sikerült magasabb életszínvonalat elérnie, mint a szüleinek.
A kutatás szerint az 1990-es évek végén születettek 24 éves korukban átlagosan 12 százalékkal többet kerestek reálértéken, mint az 1980-as évek végén születettek ugyanebben az életkorban.Sőt, a 2000-es évek elején született fiatalok jelenleg többet keresnek 24 évesen, mint bármelyik korábbi generáció az 1950-es évek óta.
A legnagyobb nyertesek ráadásul az alacsonyabb keresetű dolgozók. Ebben jelentős szerepe volt a minimálbér-emeléseknek, különösen 2016 után. Az alsó 10 százalékba tartozó munkavállalók bére 2012 és 2025 között reálértéken 36 százalékkal nőtt.
A 22 és 29 év közötti, átlagos keresetű fiatalok órabére 15 százalékkal emelkedett ugyanezen időszak alatt, miközben a harmincas korosztályban ez mindössze 4 százalék volt.
A szakértők azonban óvatosságra intenek: a közel-keleti konfliktusok, az emelkedő energiaárak és a lassuló gazdasági növekedés ugyanis ismét nyomás alá helyezhetik a béreket.
Csak minden második Z generációs fiatal maradna hosszabb távon egyetlen munkahelynél, míg az idősebb korosztályok több mint 70 százaléka még mindig hisz abban, hogy egy cégnél is lehet élethosszig tartó karriert tervezni.
Novák Blanka 15 éves kora óta kutat, goji bogyóval foglalkozó projektje pedig már gimnazistaként Stockholmba, a Nobel-díjátadóra repítette, ahol Magyarországot képviselte. A fiatal kutatóval a Brain Baron készítettünk rövid interjút.
Balatoni Katalin szerint az iskolák önkormányzati fenntartásba való visszaadása nem lenne jó megoldás, több településen ugyanis nincs meg az intézmények működtetéséhez szükséges szakmai háttér.
A technikumban tanulóknak kötelezően maradniuk kell 13. évfolyamon, hogy érettségi bizonyítványt kapjanak, és ötödik tárgyként le kell tenniük a szakmai vizsgát, még akkor is, ha már most tudják, hogy nem szeretnének a pályán maradni. Ezen változtatna most a Civil Közoktatási Platform.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán arról is beszélt, hogy olyan továbbképzései rendszert szeretnének kialakítani a pedagógusoknak, amely igazodik a helyi igényekhez és mentes az ideológiai befolyástól.
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Habár hivatalosan még nem kezdődött el a felvételi időszak, már most érdemes nézegetni az intézmények honlapját, egyes iskolák ugyanis már közzétették, mikor várják a leendő tanulókat nyílt napjukra.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
