Egy brit kutatás szerint a ma húszas éveik elején járó fiatalok fizetése érezhetően magasabb, mint amennyit a millenniálok tagjai kerestek ugyanennyi idősen.
A brit Resolution Foundation elemzése szerint a Z generáció – vagyis az 1997 és 2012 között születettek – egy kisebb bérnövekedési hullám nyertesei lehetnek - írja a Guardian, amit a 444 szúrt ki.
Ez azért számít jó hírnek, mert a millenniumi generáció egészen más körülmények között indult. Sokan közülük éppen a 2008-as gazdasági válság idején léptek be a munkaerőpiacra, és az ezt követő hosszú évek bérstagnálása komoly hátrányt jelentett számukra.
A szakértők szerint a millenniálok lettek az első olyan generáció, amelynek nem sikerült magasabb életszínvonalat elérnie, mint a szüleinek.
A kutatás szerint az 1990-es évek végén születettek 24 éves korukban átlagosan 12 százalékkal többet kerestek reálértéken, mint az 1980-as évek végén születettek ugyanebben az életkorban.Sőt, a 2000-es évek elején született fiatalok jelenleg többet keresnek 24 évesen, mint bármelyik korábbi generáció az 1950-es évek óta.
A legnagyobb nyertesek ráadásul az alacsonyabb keresetű dolgozók. Ebben jelentős szerepe volt a minimálbér-emeléseknek, különösen 2016 után. Az alsó 10 százalékba tartozó munkavállalók bére 2012 és 2025 között reálértéken 36 százalékkal nőtt.
A 22 és 29 év közötti, átlagos keresetű fiatalok órabére 15 százalékkal emelkedett ugyanezen időszak alatt, miközben a harmincas korosztályban ez mindössze 4 százalék volt.
A szakértők azonban óvatosságra intenek: a közel-keleti konfliktusok, az emelkedő energiaárak és a lassuló gazdasági növekedés ugyanis ismét nyomás alá helyezhetik a béreket.
Csak minden második Z generációs fiatal maradna hosszabb távon egyetlen munkahelynél, míg az idősebb korosztályok több mint 70 százaléka még mindig hisz abban, hogy egy cégnél is lehet élethosszig tartó karriert tervezni.
Félretettük egy pillanatra a fesztiválhangulatot, és megnéztük, mennyire vannak képben a szigetezők irodalomból, történelemből és általános műveltségből.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Barcsi Tamás filozófus, jogi kari tanszékvezető egyetemi docens szerint a politikusokat „egyértelműen nem a filozófia iránti érdeklődésük vitt a doktori iskolába” és „kapcsolataik révén szereztek tudományos fokozatot”.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Mélyebben a pénztárcájukba kell nyúlniuk azoknak a családoknak, ahol szeptemberben kezdi az első osztályt a gyerek: egy friss kutatás szerint az elsősök szülei mediánértéken 100 ezer forintos iskolakezdési kiadással számolnak.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
