Kiderült, miért nem annyira hűséges a Z generáció a munkahelyéhez

Csak minden második Z generációs fiatal maradna hosszabb távon egyetlen munkahelynél, míg az idősebb korosztályok több mint 70 százaléka még mindig hisz abban, hogy egy cégnél is lehet élethosszig tartó karriert tervezni.

A Quantum Digitális Diákszövetkezet, a SteiGen, a PwC és a Diverzum közös kutatása a Z generáció (az 1997 és 2012 között születettek) munkahelyi attitűdjeit vizsgálta, több mint 2500 fő részvételével.

Ebből kiderült, hogy a fiatalok értékrendje markánsan eltér a korábbi generációkétól: miközben az X és Y generáció 71 százaléka hisz abban, hogy akár egyetlen munkahelynél is kiteljesedhet a karrierje, addig a Z-seknek csak 49 százaléka látja így. A többség (51%) inkább a többcéges tapasztalatot és a gyors fejlődési lehetőséget fontosabbnak tartja..

A munkahely kiválasztásakor a biztonság továbbra is kulcsszó, de másképp, mint korábban. A Z generáció 61 százaléka olyan stabil, kiszámítható munkahelyet keres, ahol a munka-magánélet egyensúlya is megvalósulhat – ugyanakkor nem kíván hosszú távon elköteleződni.

Az „életre szóló lojalitás” helyett a fejlődést és a rugalmasságot tartják értéknek: a 18 év alattiak 57 százaléka kifejezetten projektalapú, rugalmas foglalkoztatási formában gondolkodik.

A Z generáció megtanulta, hogy számára nem kifizetődő az egyoldalú hűség. Sokuk látta, hogy a szüleiket lojalitásuk ellenére is elbocsátották

– mondta Steigervald Krisztián, a SteiGen alapítója és generációkutató.

A fiatalok számára az élethosszig tartó tanulás nem puszta jelszó, hanem életstratégia. 58 százalékuk „rendkívül fontosnak” tartja az új ismeretek megszerzését, és ennek megfelelően alakítja karrierútját. A motiváció egyik legerősebb forrása az elismerés: 32 százalékuk számára fontos, hogy „sokan tiszteljék és csodálják” őket. Ez a visszajelzés-igény a munkahelyi kultúrában is meghatározóvá válik.

A kutatásból kiderül, hogy a munkahelyváltások leggyakoribb oka minden korosztályban a jobb munka–magánélet egyensúly keresése volt, de a Z generáció ezt még tudatosabban kezeli. Több mint felük (51%) a karrier és a család összehangolását tekinti fő célnak. A tudatosság az élet más területein is megmutatkozik: 53 százalékuk kiemelten figyel az egészséges életmódra, 71 százalékuk pedig a betegségek megelőzését tartja szem előtt.

A tanulmány szerint az olyan vállalatok lesznek sikeresek a jövőben, amelyek a fejlődést, a rugalmasságot és a jóllétet egyszerre tudják biztosítani.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.