Ingyenes külföldi nyelvtanfolyamok: lesz elég kísérőtanár a diákok mellé?

Nem világos, honnan lesz elég kísérőtanár a kéthetes külföldi nyelvtanfolyamok megvalósítására, de méltányos díjazást ígérnek nekik - írja a hvg.hu. Eddig 90 ezer középiskolás diák jelezte, hogy érdekelné a tanfolyam.

  • Eduline

Jövő évtől indulnak a középiskolásoknak szóló kéthetes külföldi nyelvtanfolyamok, a hvg.hu által megkérdezett intézményvezetők szerint ugyanakkor a kísérőtanárok toborzása problémát okoz.

Ahogy beszámoltunk róla, csütörtökön ismertették az előzetes igényfelmérés eredményeit, amely alapján kilencvenezer diák venne részt az állam által előfinanszírozott programban. November 30-tól lesz elérhető az a honlap, ahol szerepelnek majd a programban részt vevő külföldi nyelviskolák, február 1-jétől pedig az az online felület, ahol pályázhatnak a 9.-es és 11.-es diákok. Ehhez egy befogadó nyilatkozatot kell beszerezniük a nyelviskolától - sietni kell majd, mert hamar elfogynak a legjobb helyek.

Egyénileg és csoportosan lehet utazni, előbbi esetben önállóan kell intézni a pályázást és a kiutazást, csoportos utat viszont kizárólag hazai köznevelési intézmények (vagy fenntartók) szervezhetnek a saját tanulóik számára - mondta el a hvg.hu-nak Tordai Péter, a programért felelős Tempus Közalapítvány (TKA) igazgatója.

A csoportos utazáshoz nyolc diákonként a saját középiskolának kell biztosítani kísérőtanárt, önkéntes alapon. A portál által megkérdezett iskolaigazgatók szerint probléma, hogy nincs elég nyelvvizsgával rendelkező oktatójuk, akiknek viszont van, azok közül nem mindenki szeretné a nyári szabadságát erre áldozni.

Az sem világos egyelőre az igazgatók számára, hogy ha nyáron dolgoznak két (vagy esetleg többször két) hetet a pedagógusok, akkor mikor adják ki nekik a szabadságot: erre a tanév közben és a program kezdetével egybeeső júniusi érettségi időszakban nem nagyon van lehetőség.

Tordai elmondása szerint a kísérőtanárok a külföldi munkavégzést várhatóan külön szerződés szerint - tehát akár a szabadság alatt -, megfelelő díjazás mellett fogják elvégezni, a program emellett az összes felmerülő költségüket biztosítja. A megoldás részleteiről azonban még tart az egyeztetés. Tordai szerint indokolt a júniusi kezdés is, mivel egy intézményben nem minden érintett pedagógus érettségiztet.

A 90 millárdos program hatékonyságát több szakértő vitatja, a hvg.hu által megkérdezettek szerint ennyi pénzből például minden középiskolára ki lehetne terjeszteni a nyelvi előkészítő évfolyamot. A TKA igazgatója és a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete szerint az anyanyelvi környezetnek megvannak az előnyei és motiválja a diákokat a nyelvtanulásban.

Eltörölték a nyelvvizsgakövetelményt a felvételin: mit éreztetek, amikor megtudtátok?

Jó hírt kaptak ma azok a diákok, akik jövőre felvételiznek egyetemre, főiskolára, ugyanis már nem kötelező a középfokú nyelvvizsga a felsőoktatási felvételihez. Ti mit éreztetek, amikor megtudtátok?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.