Habos isler és túrórúd - mutatjuk korábbi évek feladatlapjait a matekérettségin
A májusi matekérettségi szerkezete idén ugyanaz lesz, mint az előző években, ezért a tavaszi szünetben érdemes otthon „majdnem élesben” gyakorolnotok.
Majdnem annyian próbáltak nyelvvizsgát szerezi 2018 első hat hónapjában, mint tavaly egész évben - derül ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. A középiskolások alighanem a közelgő felvételi szigorra készülnek, sokan pedig ügyesen taktikáztak a vizsgaidőponttal: megvárták az első januári-februári vizsgaidőpontot, így ugyanis visszaigényelhették az államtól a nyelvvizsga 20-30 ezer forintos díját. Az adatokból az is látszik, hogy még mindig sokan próbálnak papírt szerezni eszperantó- és lováritudásukról, de inkább kevesebb, mint több sikerrel: a nyelvtanulók több mint fele elhasal a vizsgán.
Több mint 102 ezer nyelvvizsga-próbálkozás volt 2018 első felében, ez alig pár ezerrel marad el a 2017-es egész éves vizsgaszámtól, vagyis már most biztos, hogy a 2018-as nyelvvizsgák száma jóval magasabb lesz, mint az egy évvel korábbi - derül ki az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akreditációs Központja adataiból. A vizsgázók többsége (61 798) középfokú bizonyítványt próbált szerezni, és az angol nyelvet választotta.

A nyelvvizsgák száma az elmúlt években folyamatosan csökkent: míg 2016-ban 134 520 nyelvvizsga-próbálkozás volt, tavaly már csak 117 ezer, a legtöbben angolból akartak nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni, az Oktatási Hivatal ebből a nyelvből összesen 84 ezer vizsgát regisztrált.
Kivártak?
A magasabb vizsgaszám egyik oka alighanem az, hogy idén januártól az állam minden harmincöt év alatti nyelvtanulónak megtéríti egy - legalább középfokú, komplex - nyelvvizsga díját. Az Eduline-nak több nyelvtanár azt mondta, sok diák kivárt: bár már 2017 végére felkészültek a vizsgára, megvárták az első januári-februári vizsgaidőpontot, és csak arra jelentkeztek, hogy visszakaphassák a vizsga 20-30 ezer forintos díját.
A másik ok valószínűleg a közelgő felvételi szigor: 2020-tól csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Ez pedig nagy gond lehet a felvételizőknek, az MTA adatai azt mutatják, hogy a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára. A helyzet a szakgimnáziumokban ráadásul sokkal rosszabb, mint a gimnáziumokban.
Eszperantó, lovári: nem olyan könnyű megszerezni a nyelvvizsgát
Bár a könnyű nyelvvizsgaszerzés reményében még mindig sokan választják az eszperantót vagy a lovárit, de az adatokból kiderül: nem is olyan egyszerű bizonyítványt szerezni ebből a két nyelvből. Az idei első féléves adatok alapján az eszperantóvizsgára jelentkezők több mint fele nem szerzett bizonyítványt, de lováriból is hasonló a helyzet: többen buknak meg, mint ahányan átmennek a vizsgán.

Nem véletlenül választják sokan ezt a két nyelvet: eszperantóból is lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni, és az egyetemi-főiskolai felvételin ugyanúgy elfogadják, mint a többi nyelvet. Ráadásul ezekből a nyelvekből - írják eszperantó- és lovárioktatással foglalkozó oldalakon - körülbelül 200 óra alatt el lehet érni a középfokot.
Jó hír a nyelvtanulóknak: áprilistól újra lehet majd TELC-nyelvvizsgát tenni
A TELC frankfurti központja a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal (TIT) ugyan szerződést bontott, de saját képviselettel folytatja a vizsgáztatást.
A májusi matekérettségi szerkezete idén ugyanaz lesz, mint az előző években, ezért a tavaszi szünetben érdemes otthon „majdnem élesben” gyakorolnotok.
Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
A Gundalfként ismertté vált informatikus mindössze néhány mondatra lépett színpadra a Tisza Párt rendezvényén. Beszédében elsősorban a fiatalokat szólította meg, hangsúlyozva: „most van itt a cselekvés órája”, és minden segítség számít.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
Az MCC egyik kutatója is a nyilvánossághoz fordult, miután a munkahelyén olyan politikai elvárásokkal szembesült, amelyeket nem volt hajlandó teljesíteni.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.