Majdnem annyian próbáltak nyelvvizsgát szerezi 2018 első hat hónapjában, mint tavaly egész évben - derül ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. A középiskolások alighanem a közelgő felvételi szigorra készülnek, sokan pedig ügyesen taktikáztak a vizsgaidőponttal: megvárták az első januári-februári vizsgaidőpontot, így ugyanis visszaigényelhették az államtól a nyelvvizsga 20-30 ezer forintos díját. Az adatokból az is látszik, hogy még mindig sokan próbálnak papírt szerezni eszperantó- és lováritudásukról, de inkább kevesebb, mint több sikerrel: a nyelvtanulók több mint fele elhasal a vizsgán.
Több mint 102 ezer nyelvvizsga-próbálkozás volt 2018 első felében, ez alig pár ezerrel marad el a 2017-es egész éves vizsgaszámtól, vagyis már most biztos, hogy a 2018-as nyelvvizsgák száma jóval magasabb lesz, mint az egy évvel korábbi - derül ki az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akreditációs Központja adataiból. A vizsgázók többsége (61 798) középfokú bizonyítványt próbált szerezni, és az angol nyelvet választotta.
A nyelvvizsgák száma az elmúlt években folyamatosan csökkent: míg 2016-ban 134 520 nyelvvizsga-próbálkozás volt, tavaly már csak 117 ezer, a legtöbben angolból akartak nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni, az Oktatási Hivatal ebből a nyelvből összesen 84 ezer vizsgát regisztrált.
Kivártak?
A magasabb vizsgaszám egyik oka alighanem az, hogy idén januártól az állam minden harmincöt év alatti nyelvtanulónak megtéríti egy - legalább középfokú, komplex - nyelvvizsga díját. Az Eduline-nak több nyelvtanár azt mondta, sok diák kivárt: bár már 2017 végére felkészültek a vizsgára, megvárták az első januári-februári vizsgaidőpontot, és csak arra jelentkeztek, hogy visszakaphassák a vizsga 20-30 ezer forintos díját.
A másik ok valószínűleg a közelgő felvételi szigor: 2020-tól csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Ez pedig nagy gond lehet a felvételizőknek, az MTA adatai azt mutatják, hogy a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára. A helyzet a szakgimnáziumokban ráadásul sokkal rosszabb, mint a gimnáziumokban.
Eszperantó, lovári: nem olyan könnyű megszerezni a nyelvvizsgát
Bár a könnyű nyelvvizsgaszerzés reményében még mindig sokan választják az eszperantót vagy a lovárit, de az adatokból kiderül: nem is olyan egyszerű bizonyítványt szerezni ebből a két nyelvből. Az idei első féléves adatok alapján az eszperantóvizsgára jelentkezők több mint fele nem szerzett bizonyítványt, de lováriból is hasonló a helyzet: többen buknak meg, mint ahányan átmennek a vizsgán.
Nem véletlenül választják sokan ezt a két nyelvet: eszperantóból is lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni, és az egyetemi-főiskolai felvételin ugyanúgy elfogadják, mint a többi nyelvet. Ráadásul ezekből a nyelvekből - írják eszperantó- és lovárioktatással foglalkozó oldalakon - körülbelül 200 óra alatt el lehet érni a középfokot.
Jó hír a nyelvtanulóknak: áprilistól újra lehet majd TELC-nyelvvizsgát tenni
A TELC frankfurti központja a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal (TIT) ugyan szerződést bontott, de saját képviselettel folytatja a vizsgáztatást.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
