A TELC frankfurti központja a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal (TIT) ugyan szerződést bontott, de saját képviselettel folytatja a vizsgáztatást.
„A TELC saját képviselettel még ebben az évben megkezdi a munkát a zökkenőmentes átmenet érdekében. Az akkreditáció előkészítése folyamatban van, ennek a munkának a nagy részét eddig is Frankfurtban végeztük. A cél az, hogy áprilistól továbbra is rendelkezésre álljon a vizsgázók részére a TELC-nyelvvizsga. A vizsgahelyeket, nyelviskolákat értesítettük, számukra most pénteken lesz egy tájékoztató jellegű konferencia: egyelőre ingyenes lesz a vizsgáztatói engedélyhez szükséges képzés, és bemutatjuk az éppen elkészült angol B2-es online nyelvvizsgát is. Február 9-re tervezünk a vizsgáztató kollégáknak egy szakmai konferenciát” – tájékoztatta az Eduline-t Zsakay Gábor, a TELC közép- és kelet-európai üzletfejlesztésért felelős vezetője.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) október elején közölte a vizsgáztató és felkészítő tanárokkal, hogy a TELC frankfurti központja 2019. március 31-ig megszünteti a TIT-TELC vizsgarendszer magyarországi működését. A nyelvtanulók még két időpontban vizsgázhatnak, a nyelvvizsgaközpont egy januári és egy februári vizsgát is meghirdetett.
Az egyik legnépszerűbb vizsgarendszer
TELC-vizsgát tizenkilenc európai országban lehet tenni, tizenegy nyelvből több mint háromezer vizsgahelyen. A magyarországi jogtulajdonos eddig a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat volt, 2000-ig honosítható nemzetközi nyelvvizsgaként működtették, 2000 óta államilag elismert, akkreditált nyelvvizsga.
A TELC az egyik legnépszerűbb hazai vizsgarendszer, a nemzetközi nyelvvizsgák közül a TELC-et és az Euroexamet választja a legtöbb nyelvtanuló. „2000 óta közel négyszázezer vizsgázó fordult meg vizsgahelyeink hálózatában, ezzel a hazai rendszerek között a második legnagyobb vizsgaközpontként működünk” – mondta korábban az Eduline-nak Piróth Eszter, a TIT igazgatója.
Milyen a TELC-nyelvvizsga?
A TELC B2-es nyelvvizsgái öt – az olvasott szöveg értését, a nyelvtani és lexikai ismereteket, a fogalmazási készséget, a hallott szöveg értését és a beszédkészséget mérő – részből áll, az írásbeli vizsga így összesen 150 perces, míg a szóbeli 50+16 perces. A vizsga egynyelvű, a nyelvtanulóknak nem kell fordítási feladatot megoldaniuk, és szótárt sem lehet használni. A C1-es nyelvvizsga ezzel ellentétben négy – olvasott szöveg értését, a fogalmazási készséget, a hallott szöveg értését és a beszédkészséget mérő – részből áll.
Mit kell tudnia valójában egy igazgatónak? Hogyan lehetne igazságosan dönteni a jelöltek közül? Arról nem is beszélve, hogy a pillanatnyi népszerűség és a politikai lobbik helyett professzionális, adatalapú és több lépcsős vezetői rendszerre van szükség a magyar oktatásban. Vélemény.
Augusztus 25. és 31. között országszerte szakmai tanévnyitó konferenciákat szervez az Oktatási Hivatal az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal együttműködésben. A rendezvények iránt nagy az érdeklődés, több helyszínen már minden hely betelt, néhány megyében azonban még lehet regisztrálni.
A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki L. Ritók Nórát, az Igazgyöngy Alapítvány alapítóját, aki korábban maga is visszaadta állami kitüntetését. Most viszont a díjazottak névsorát látva úgy érzi, „helyére kerülnek itt is a dolgok”, az elismerést pedig az Igazgyöngy Alapítvány 27 éves civil munkája fontos mérföldkövének tartja.
Az intézményfejlesztési elnökhelyettes többek között az Oktatási Hivatal digitális megújulásáért, az adatvezérelt működés fejlesztéséért és a mesterséges intelligencián alapuló megoldások koordinálásáért felel majd. Az új vezető a köznevelési és felsőoktatási elemzésekre is hatással lehet: hatásvizsgálatokat és adatfeldolgozásokat kezdeményezhet.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Sok intézményben már az augusztusi hosszú hétvége után be kell menniük a pedagógusoknak az iskolába.
A PDSZ országos választmányának tagja többek között a korábban sérelmet szenvedett pedagógusok rehabilitációját, a státusztörvény eltörlését és a pedagógusok munkaterheinek rendezését nevezte meg szükségesnek.
A hallgatók több mint fele már legalább félállásban dolgozik a tanulmányai mellett, ami sokaknál nem választás, hanem a megélhetés feltétele.
Az iskolakezdés közeledtével egyre több család kezdi beszerezni a szeptemberre szükséges tanszereket, ami különösen a nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknek jelenthet komoly terhet.
