Miért pont ezt az országot/nyelvet választottad?

Az Angol nyelvet azért választottam, mert úgy látom, ezt lehet a legjobban használni mind a munkámmal kapcsolatban, mind ismerkedés szempontjából. Ausztrália pedig a kaland miatt vonzott. Nem tudtam sok mindent a kiutazásom előtt az országról. De tetszett, hogy nagyon messze van, és reméltem nagyon más élettel, mentalítással fogok ott találkozni.

Milyen volt a kinti iskola? Mik a különbségek a magyar iskolákkal összehasonlítva?

Én nyelviskolába jártam heti 20 órában, aztán pedig egy üzleti képzésben vettem részt. Az osztályok 15 fősek maximum és a diákok a világ minden tájáról érkeznek. Nekem hatalmas élmény volt velük barátkozni. A tanítás nagyon interaktív és kreatív. A diákok használat közben, játékosan tanulják meg a nyelvet vidám fiatal tanároktól.

Mennyire beszélted a nyelvet mikor kikerültél és mennyit fejlődtél?

Kezdő szinten mentem ki és a szóbeli készségeim nagyon gyorsan fejlődtek. Az írásbeli dolgokhoz nekem több idő kellett. A szókincs bővülése is hosszú időt vesz igénybe. De nagyon jó érzés volt, amikor először beszéltem úgy angolul, hogy nem kellett szavanként lefordítanom mindent, hanem jöttek maguktól a mondatok.

Hol laktál?

Béreltem saját szobát, aminek kapcsán sokfajta emberrel laktam együtt. Többször költöztem és nagy élmény volt ausztrálokkal, lengyelekkel, angolokkal, svájciakkal, szlovákokkal, németekkel együtt lakni. Sokat lehet tanulni a különféle nemzetiségű diákok életviteléből, világnézetéből, szokásaiból. Sosem fogom elfelejteni az első karácsonyt távol Magyarországtól, ahogy a sokfajta diák együtt ünnepelt, de mégis más módon.

Mit csináltál a szabadidődben?

Nagyon jó a sportélet Sydneyben. Én sokat jártam futni, úszni. De aki szereti a csapatsportokat is meg fogja találni a számítását. Érdekes látni azokat a sportokat, amik itthon kevéssé népszerűek, mint a cricket, rugby.

Utaztál-e az országon belül, és ha igen merre-kikkel?

Nagyon sokat utaztam. Ha tudtam megtakarítani egy kis pénzt, mindig utazásra fordítottam. Bejártam az ország keleti partját, valamint belső részét, a Red Centert. Mindig a külföldi barátaimmal utaztunk. Többen béreltünk kocsit, ami így nagyon olcsó volt. A belföldi fapados járatokkal is sokat repültem, nagyon jó áron.
Ausztráliában lehet dolgozni a tanulás mellett heti 20 órában. Én mindig dolgoztam és meg tudtam takarítani annyit, ami fedezte a megélhetésemet és az utazásaimat.

Mi hiányzott a legjobban Magyarországról? Volt-e honvágyad, és ha igen, hogy birkóztál meg vele?

Nekem nem nagyon volt honvágyam. A családom és barátaim hiányoztak persze. Valamint a magyar ételek, ízek, szokások.

Okozott-e valami nehézséget bármi a kint tartózkodáskor?

Szerencsére minden ment olajozottan. Az ügynökség, akivel kimentem sokat segített a hivatali dolgok ügyintézésében. Látszott rajtuk, hogy naprakész ismeretekkel rendelkeznek az ottani oktatási rendszerről, és hogy szinte napi kapcsolatban vannak a vízomosztállyal, nagyon jól összerakták a vízumkérelmem és sok tanácsot adtak ez ügyben. A rengeteg adminisztratív ügyintézés mellett még naprakész és hasznos információkat is kaptam tőlük a kiutazásom előtt, tehát kint nem értek meglepetések.

Van-e valamilyen olyan jó tanács, tapasztalat, amit megosztanál azokkal, akik most utaznak?

Mielőtt várost választanak a diákok szerintem érdemes tájékozódni az időjárásról és a város adottságairól, nehogy csalódjanak a kiérkezéskor. Valamint próbáljanak minél több információt szerezni az iskolákról, a munkavállalási lehetőségekről még itthon, mert kiutazás után már elég nehéz és drága módosítani a terveket. Mikor én is az utazást szerveztem, előtte leültünk és átbeszélték velem, hogy akkor melyik városról és programról mit kell tudjak, hogy könnyebben döntsek. A végén én Sydney-t választottam, amit nagyon eltaláltam.

Ausztráliát mindenképpen azoknak a diákoknak ajánlanám, akik többet szeretnének kapni, mint jó minőségű nyelvtanulás. Ugyanis a hatalmas távolság miatt a diákoknak nem csak a nyelvismerete fejlődik gyorsan Ausztráliában, de annyi tapasztalatot szereznek, amennyit más módon nehéz lenne. Ausztrália mindenképpen önállóságra és egy laza mentalitásra tanít, hogy mindig nézzük az élet napos oldalát. Az ország lakói nagyon befogadóak és barátságosak, mindenkit örömmel várnak.

Köszönjük az interjút Gábornak és az őt utaztató Studytime-nak.