Beismerte a Klik: tényleg tanárhiány van az iskolákban

A kistelepüléseken előfordulhat, hogy nagyobb a tanárhiány – mondta Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese az ATV Egyenes Beszéd című műsoráan.

  • Eduline
pixabay

Ez a helyzet Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese szerint azért állhat elő, mert a kistelepüléseken 40 fős iskolákat is fenntartanak, ahol nincs szükség például főállású fizikatanárra vagy matematikatanárra, ezért egy másik iskolából átirányítanak egyet. Ezért is tartja jó döntésnek és rendszernek a tankerületi felépítést, mert így a tankerületi igazgatók könnyen átláthatják az ilyen helyezeteket.

Az ATV műsorában Hajnal Gabriella hozzátette, a KRÉTA rendszeren keresztül pontosan láthatják, hogy egy adott tanár mennyi túlórát vállal, ebből tudnak következtetni a tanárhiányra.

pixabay

Hajnal Gabriella azt is elmondta: a pedagógusok elrendelt túlóráinak kifizetése az első perctől fogva jól működik. Ugyanakkor hozzátette: az eseti helyettesítéseknél előfordulhat, hogy nem fizetik ki a tanárok túlóráját, de csak egy bizonyos szám alatt.

A szakember arról is beszámolt, hogy jelenleg a Klebelsberg Központnak egyáltalán nincs adóssága, miután több pénz került az oktatásba, és a tankerületi rendszer is stabilitást jelent. Hajnal Gabriella szerint a szülők részéről is szemléletváltásra van szükség. A gyermekek túlterheltségével kapcsolatban elmondta: a szülők kérik, hogy minél több pluszóra legyen elérhető, az iskolák pedig versenyhelyzetbe kerülnek.

A pedagóguskar elnöke szerint paradigmaváltásra van szükség az iskolákban

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint a tanulói terhelés csökkentése érdekében nem lesz elég az óraszám csökkentése, egyfajta paradigmaváltásra is szükség lesz az iskolákban, ez reményei szerint az új Nemzeti alaptantervben (Nat) meg is jelenik. Horváth Péter, az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt szerdán az életpálya gyenge pontjaként említette, hogy önmagában a teljesítményt nem tudja elismerni.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.