"Aludt, sírt, remegett, nem tudott reggelizni" - kikészíti a hatodikosokat a gimnáziumi felvételi?

Óriási stresszt rak a gyerekekre a hatosztályos gimnáziumba való felvételizés, sokan nem esznek és alig alszanak a vizsga előtt - írja az Abcúg.

  • Eduline
Fazekas István

Az Abcúgnak a felvételi eredeményekre váró édesanyák meséltek arról, szerintük miért nem működik egészségesen a rendszer, hogyan hatott gyerekükre a felvételi és az azt megelőző időszak.

Az egyik legelső probléma szerintük, hogy az a tudásszint, amit elvárnak a gyerekektől a felvételin, sokszor nincs összhangban a hatodikos tananyagi szinttel. “Van egy erős kontraszelekció az egész folyamatban, azzal, hogy aki nem jár valamelyik gimnázium fizetős előkészítőjére, az jóformán labdába sem rúghat a felvételin. Erre pedig nem nyílik mindenkinek lehetősége, és nem csak a dolog anyagi része miatt. De még az előkészítőn végigült hónapok sem jelentenek garanciát arra, hogy valóban olyat kérnek majd számon a felvételin, amiről már legalább hallott a gyerek” – mondta egy gyerekpszichológus, aki saját 12 éves gyerekén és annak társain is látta, milyen hatással volt rájuk a felvételi.

Sok diák ráadásul lelkileg is nehezen kezelte az elmúlt hónapokat. Az egyik osztályban még egymást is hergelték a gyerekek: ki melyik előkészítőre jár, ott milyenek a próbafeladatok, ki hány pontot ért el. “Még egy közös csetszobát is nyitottak, és abban beszélték meg, hogy kivel éppen mi történik a felkészülés és később a felvételik közben” – mesélte a lapnak egy édesanya.

“Iszonyú sokat kellett készülni a gyereknek. Az előkészítő tanfolyam heti egyszer három órán keresztül tartott, szeptember óta, ez szerintem sok egy 12 éves gyereknek. Mindez a szokásos iskolai leterheltség mellé, még pluszban” – mondta egy másik anyuka, akinek lánya készül jövő szeptembertől az egyik budapesti gimnáziumba.

A kislány azóta őrlődik, mióta tudja, hogy felvételizni fog. A vizsga előtt a szellemi és idegi leterheltség, azóta pedig a bizonytalanság és a várakozás terhe van rajta. Minden nap nézi a postaládát, hogy megérkezett-e már az értesítő, még egy helyre várnak, háromból kettőből már megkapták, hogy nem sikerült. Ő a saját kislányán, de a többieken is azt látta a szóbeli után, mintha a Don-kanyarból jöttek volna vissza szegények. “Életemben még nem láttam a kislányt ennyire stresszesnek, rettenetesen sajnáltam” – meséli az anyuka. A felvételi előtti időszakban nem sokat aludt, sírt, remegett, nem tudott reggelizni. A teljes cikket az Abcúgon olvashatjátok el.

Tényleg rosszul jártak a matekból kiváló hatodikosok: megvannak a középiskolai felvételi eredményei

A matekból brillírozó hatodikosok tényleg rosszul jártak, a nyolcadikosok magyarból valamennyit javítottak, matematikából azonban rontottak a tavalyi eredményekhez képest - többek között ez derül ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. Még mindig a matematika a mumus - többek között ez derül ki a középiskolai központi felvételi átlageredményeiből, amelyet péntek reggel hozott nyilvánosságra az Oktatási Hivatal.

Úgy rossz, ahogy van - tényleg nagy baj van a középiskolai felvételivel

"A rendszer úgy rossz, ahogy van" - fogalmazott meg sommás véleményt a középiskolai felvételiről az Eduline-nak a Magyartanárok Egyesületének elnöke, akinek véleményével alighanem oktatáskutatók, gyermekpszichológusok is egyetértenek. De mivel lehetne helyettesíteni a jelenlegi felvételit? Körzetes középiskola vagy sorsolásos rendszer? És vajon rontana-e a helyzeten, ha a kormány az összes középiskolát arra kötelezné, tartson írásbeli felvételit?

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.