„A vezetői pótlék emelését csaknem négyszáznyolcvan intézményben differenciálták. Ennek szerintem az az oka, hogy az iskolaigazgatók nem ebben a kultúrában kezdték a munkát, és óvatosan állnak az ilyen feladatokhoz. Ugyanis ennek van egy konfliktusos része, értékelniük kell a saját kollégáikat. De ez a vezetői működés sajátja. Erre meg kell tanítanunk az intézményvezetőket, mert így tudják motiválni a beosztottjaikat” - mondta Solti Péter, a Klebelsberg Központ elnöke a Magyar Hírlapnak a differenciált béremelésről.

Hozzátette: „érdekes lesz majd egy év múlva, hogy mennyire nő meg ezeknek az iskoláknak a száma, én biztos vagyok benne, hogy egyre több helyen fognak differenciálni. Az iskolák egymásnak is meg fogják mutatni az ilyen típusú gyakorlatukat, ha látni fogják, hogy motiváltabbak ettől a pedagógusok”.

Solti Péter szerint a differenciált béremeléshez szükséges értékelés szempontjait a tantestület is megvitatja. „Nem az intézményvezető osztogatja ezt, hanem komplex módszertan van mögötte, meg kell indokolni, alátámasztani eredményekkel. Hallottam, hogy vannak viták a testületeken belül ezzel kapcsolatban, de szerintem ezek helyes viták, amelyek nyomán kialakul egy szakmai konszenzus” - mondta.

A köznevelési törvény szeptember 1-jétől hatályos szövegében az áll, "a köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője, szakképzési centrum esetében a tagintézmény-vezető javaslatára és egyetértésével – a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét". A törvényből azonban az is kiderül, hogy az igazgatói döntés miatt senkinek nem lehet alacsonyabb a bére, mint korábban.

A differenciált béremelésről szóló törvényjavaslatot még tavaly májusban nyújtották be, az ellen még a Nemzeti Pedagógus Kar is tiltakozott, ahogy a pedagógus-szakszervezetek sem rajongtak az ötletért. Főként azt kifogásolták, hogy a kormány ezzel az eszközzel a már beígért béremelést "osztaná fel" a tanárok között, miközben korábban ilyen dologról szó sem volt.