Pokorni: így nem lesz jobb a magyar oktatás

"Amerre megyünk, a még szigorúbb, még fegyelmezettebb, kötöttebb, vonalasabb oktatás rossz irány.

  • Eduline
Fazék

"Amerre megyünk, a még szigorúbb, még fegyelmezettebb, kötöttebb, vonalasabb oktatás rossz irány. Ez nem megy, ezzel nem lesz sikeresebb, eredményesebb az oktatásunk, ezt tudomásul kell venni" - mondta Pokorni Zoltán, az országgyűlés oktatási bizottságának elnöke a szegedma.hu-nak.

Hozzátette: hiába nevezik egész napos iskolának a délután négyig tartó oktatást, az iskolák továbbra sem tudnak olyan foglalkozásokat kínálni, amelyekért a szülők ma sokat fizetnek, különóraként vásárolnak meg.

Pokorni Zoltán azt mondta: itthon 580 óra oktatást finanszíroznak közpénzből, Németországban 800, az Egyesült Államokban pedig több mint 1000 órát. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az amerikai diákok kétszer annyit tanulnak, mint a magyar gyerekek - utóbbiak többsége 1000 óránál többet tanul, csak ennek jelentős részét a szülei fizetik.

A 2012-es, rossz PISA-eredményekről azt mondta: az adatfelvétel idején a jelenlegi kormány oktatáspolitikai intézkedései még nem éreztették hatásukat, ugyanakkor azokkal sem ért egyet, akik az előző kormányzat néhány intézkedését teszik felelőssé. A szöveges értékelés bevezetését, az elsősök és másodikosok buktatásának tilalmát fenntartandónak tartja, igaz, „ finomabb és csiszoltabb módon”.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.