Megdöbbentő adatok: 42 ezer diák tűnt el a magyar iskolákból

Több mint 42 ezer diák morzsolódott le, esett ki a közoktatásból a tankötelezettség felső korhatárának csökkentése miatt - tudta meg a 168 Óra.

  • Eduline
Wikipedia
A 168 Óra megszerezte azt a minisztériumi felméréshez, amelyből kiderül: több mint 42 ezer diák esett ki az oktatási rendszerből, a dokumentumban az áll, hogy „egy 2014-2015-ben elvégzett módszertani kísérlet alapján, a referencia napon (2014. február 1-jén) az oktatási rendszerből lemorzsolódottak száma 42 254 fő volt”.

A lemorzsolódásnak több oka van, ezek közé tartozik a szakértői anyag szerint a 16 évre leszállított tankötelezettségi korhatár.

A tanulmány felsorolja a lemorzsolódás konkrét okait is. A szakközépiskolai tanulmányait szakképesítés megszerzése nélkül 1852 tanuló szakította félbe, a szakiskolai tanulmányait 2818 diák hagyta abba. Külön kategória a „tanulmányait saját döntés alapján megszakította” kitétel, ők 25 ezer 146-an vannak, mindannyian 16 év felettiek, nem tankötelesek. Mint ahogy az igazolatlan hiányzás miatt kimaradt 8123 gyerek is idősebb, mint 16 éves.

1759 16 év feletti tanuló azért zuhant ki a rendszerből, mert tanulmányi kötelezettségét adott évfolyamon második alkalommal sem teljesítette. A felső korhatára miatt 888 gyerek hagyta el végzettség nélkül az oktatási rendszert, kizárással pedig 494.

A minisztériumi anyag szerint a 16 évre csökkentett tankötelezettség része a problémának. „A tankötelezettségi kor elérése alapvetően hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók jogviszonya befejezett (legalább) ISCED 3 végzettségi szint megszerzése nélkül szűnik meg. A második legmarkánsabb tényező az igazolatlan hiányzás miatti kizárás, amely szintén a tankötelezettségi kort elérő fiatalokra jellemző” – olvasható például az anyagban.

Mi történik? Eltűnnek a hallgatók az egyetemekről
Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.