szerző:
Eduline

A új Nemzeti alaptanterv tervezete a 9. és 12. évfolyam között legalább 100 verset, 6 drámát és 40 novellát, regény- vagy esszérészletet ír elő, az öt egészében feldolgozott regény mellett. Ez túl nehéz feladat a szakgimnáziumokban és a gimnáziumok egy részében.

©

Az egységes kerettanterv nem katalizálja, hanem ellehetetleníti a tanterv- és taneszközfejlesztést, a magyartanításban szükséges paradigmaváltást - írja a Magyartanárok Egyesülete véleményében az új NAT tervezetéről.

Az, hogy az új NAT nincsen évfolyamokra bontva, egészen jó, választható lehetőségeket feltételez a tanárok számára, ami a tananyag feldolgozását illeti. Azonban ez mit sem ér, hiszen a kötelező kerettanterv valójában a születés pillanatában felszámolja az ebból adódó lehetőséget - állapítja meg az egyesület, hozzátéve: az egyetlen kerettanterv egységesen fogja a tanítási tartalmakat az időben elosztani. Ezzel többek között 9-12. évfolyamon lehetetlenné teszi irodalomból a kronologikustól eltérő tanítási programokat. Az eltérő kontextusokban tanítás lehetősége, az új tananyagkiválasztási és tananyagelrendezési elvek szerinti építkezés elméletileg körvonalazott lehetősége megszűnik - írják.

A Magyartanárok Egyesülete többek között ezért javasolja sok éve a kötelező kerettanterv vagy a magára hagyott helyi tantervek helyett az ajánlott mintatanterveket, amelyek eltérő strukturális megoldásokat és az eltérő iskolákhoz - nem pedig iskolatípusokhoz -, tanulócsoportokhoz eredményes alkalmazkodást lehetővé tennék.

Hiába nincs műlista, kötelező számok vannak

A új Nemzeti alaptanterv tervezete a 9. és 12. évfolyam között legalább 100 verset, 6 drámát és 40 novellát, regény- vagy esszérészletet ír elő, az öt egészében feldolgozott regény mellett. A 40 novella a mainál is jóval több, irreális, a 100 vers és a 6 dráma feldolgozása sok nem elit gimnáziumban és a szakgimnáziumok zömében túl nehéz feladatot jelent - írja a Magyartanárok Egyesülete.

Az alaptantervnek mindenhol teljesíthetőnek kellene lennie, ezzel szemben már az 5-8. évfolyamosok kötelező műszámai is aligha teljesíthetők minden tanulócsoportban, és hasonló a helyzet a 9-12. évfolyamon is.

Elhanyagolt médiatudatosság, csökkenő értékű művészeti tárgyak

A tanulói túlterhelés csökkentésének jegyében a tervezet tovább rontja a művészeti tárgyak pozícióit, és elképesztő módon elhanyagolja a médiatudatosság fejlesztését - véli a Magyartanárok Egyesülete, ugyanis a tervezet megszünteti a tánc és drámát mint tantárgyat, a 9. és a 11. évfolyamon eggyel csökkenti az irodalomórák számát, és nem ismeri az önálló média- és mozgóképkultúra tantárgyat, csupán az utolsó évfolyamokon szerepelteti választható tárgyként.

Hozzáteszik, hogy a médiatudatosság a 2012-es NAT-ban még szerepelt a kiemelt nevelési célok között, ma már nem. Ez a hiány a 21. század mediatizált világában mind az autonómiára nevelés, mind az állampolgári nevelés szempontjából megbocsáthatatlan - írják. Ráadásul a film mint műfaj alig tűnik fel a tervezetben, a magyar nyelv és irodalom tantárgyban sem kap teret, a vizuális nevelésben sem.

"Nem nemzeti alaptanterv"

A nemzeti alaptanterv nem nemzeti alaptanterv, mert a benne foglalt tananyagtartalom egy korosztály diákságának harmada-fele számára feldolgozhatatlan. A nemzetből kimarad a szakgimnáziumok jó része és a szakiskolák összessége - írja a Magyartanárok Egyesülete, amelynek tagjai egyébként teljesen egyetértenek a Civil Közoktatási Platform és a HAT véleményével, miszerint a „NAT-2018 a tartalmi szabályozásnak azt a paradigmáját képviseli, amely szerint a tanulók által elsajátítandó műveltség egészét, vagy legalábbis a nagy részét mindenkire azonos módon és azonos tatalommal kell meghatározni. Ez a "totális műveltségátadási paradigmának" nevezhető megoldás alapvetően problematikus a differenciálás szempontjából.

Mindezek ellenére a 2018-as tervezetet a 2012-eshez képest szemléletileg korszerűbbnek és szakszerűbbnek tartják: irodalomból először van szó az olvasás örömének előtérbe helyezéséről, és a korábbiaknál egyértelműbben a különböző befogadási és értelmezési stratégiákról, a művekhez vezető különböző kontextusokról - írják.

Hozzátették, hogy az 5-8. évfolyam ajánlott olvasmányai esetében az is jelzi a diákbefogadó felé fordulást, hogy a tervezet kiköti, hogy az olvasandó-feldolgozandó négy regény közül egy külföldi és egy kortárs legyen. Ezzel szerény mértékben ugyan, de bekerült a tantervbe a kortárs ifjúsági irodalom - teszik hozzá.

„Ez a nemzeti alaptanterv nem a nemzet NAT-ja"

Ha a jelenlegi tervezetet fogadják el, középfokon csak a diákok 40%-a, a gimnazisták számára lesz alkalmazható az új Nemzeti alaptanterv, „ez a nemzeti alaptanterv nem a nemzet NAT-ja" - írja a Civil Közoktatási Platform (CKP).