A szakmai eljárások és egyeztetések szerint, a „szakmai nyilvánosság teljes, ütemezett bevonásával” történik az új Nemzeti alaptanterv kidolgozása - így reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azokra a hírekre, melyek szerint a nyilvánosság kizárásával, szinte teljes titokban zajlik a NAT készítése.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Népszava információi szerint teljes mértékben az Európai Unió támogatásával, mintegy 2,4 milliárd forintos projekt keretében zajlanak az új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozásával kapcsolatos munkálatok. Noha az eddigi tervek szerint már a 2019. szeptemberében induló tanévtől az új NAT szerint zajlana az oktatás az iskolákban, a "Köznevelés tantervi-tartalmi szabályzóinak felülvizsgálata és átdolgozása" néven futó fejlesztés befejezésének tervezett határideje 2020. október 31-e.
A lap hozzátette: az új NAT koncepciójának összeállítása már megkezdődött, ám a milliárdokat kóstáló projekt szinte teljes titokban, a nyilvánosság kizárásával zajlik, a jelentősebb oktatási és pedagógus szakszervezetek nem vesznek részt benne, ahogy a több mint félszáz szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) szakértői sem.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma máshogy látja a helyzetet, kedd esti közleményükben azt írják, folyamatosak az egyeztetések a szakmai szervezetekkel. „A koncepciótervezetét Csépe Valéria professzor asszony, köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos több szakmai fórumon ismertette, beleértve Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közoktatási Elnöki Bizottságát, valamint az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya Pedagógiai Tudományos Bizottságát” - írják.
Hozzáteszik: a koncepcióra érkezett javaslatokról és együttműködési szándékokról azóta is folyamatos az egyeztetés a magyar és külföldi szakemberekkel, civil és szakmai szervezetekkel, jelenleg és egészen az év végéig folyik a koncepció mélyítése, bővítése.
Azt ígérik, az új NAT-ról több szakmai fórumon, például szeptember 27-én a Nemzeti Pedagógus Kar szervezésében, szeptember 29-én a Digitális Oktatási Konferencia és Kiállításon, november 7-9. között az Országos Közoktatási Szakértői Konferencián lesz előadás.
A tárca szerint az EU-s pénzből nem csak magát a NAT-ot, hanem a kerettanterveket is kidolgozzák, és felkészítik a pedagógusokat is. „A megvalósítás tervezett befejezése 2020. október 31, de ez nem jelenti azt, hogy az új NAT bevezetése emiatt 2020-ra tolódna” - írják.
Hemzseg a szakmai hibáktól és hiányosságoktól az új alaptanterv?
Tizenöt pontban foglalta össze a problémákat az új Nemzeti alaptanterv koncepciójáról szóló elemzésében Nahalka István oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szakértője, aki többek között azt írja, az új alaptanterv számos fontos kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik, és a hosszabb tanév bevezetésének szükségességét sem tudja érvekkel alátámasztani.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
