A diákok felének küzdelmes lesz egyetemre jutnia 2020-tól

Napjainkban a diákok kevesebb mint fele érettségizik le úgy, hogy már szerzett középfokú nyelvvizsga bizonyítványt. A szeptemberben 9. évfolyamot kezdő tanulók számára azonban csak akkor nyílik meg a felsőoktatás kapuja, ha már rendelkezni fognak középfokú nyelvvizsga bizonyítvánnyal. A szakemberek szerint aggodalomra ad okot, hogy a jelenlegi képzéssel minden diák ennek megfelelő nyelvi készségekre tegyen szert.

  • Eduline
Túry Gergely

Sem a szülőkben, sem a tanárokban nem tudatosult, hogy ez nem csupán egy terv, hanem 2020-tól érvényes szabályozás

- mondja Rozgonyi Zoltán az Indexnek. A Nyelvtudásért Egyesület vezetője ismertette a jelenlegi statisztikákat, miszerint az érettségiző diákoknak csupán 45 százaléka rendelkezik nyelvvizsga bizonyítvánnyal a képzésük végén. Rozgonyi szerint aggasztó, hogy jelenleg is ilyen alacsony a megfelelő nyelvtudással érettségizők száma. Egy 250 fős konferenciát szerveznek, hogy fény derüljön arra, hogy az iskolák közel 40 százaléka nem képes arra, hogy diákjait B2-es szintű nyelvtudással vértezze fel.

Az egyesület eddigi információi szerint az iskolák között nagyok a különbségek, nem pedig régiók között. Valahol könnyedén felkészítik a diákokat egy középszintű vizsgára, máshol örülnek, ha az alapfok sikerül.

A tankönyveket vagy a tananyagot ebben az esetben nehéz okolni, ugyanis megfelelő választék áll rendelkezésre, több lehetőségük van a tanárok, mint más tantárgy oktatóinak, valamint az átlagos csoportlétszám is 14, ami kezelhető.

A legtöbb diák azonban nem a középiskolai tanulmányainak köszönhetően jut el a nyelvvizsgáig, magántanárhoz járnak, ami nem olcsó, a kevésbé szerencsés hátterű diákok családja ezt sokszor nem engedheti meg magának, nem is beszélve a nyelvvizsga díjáról.

Rozgonyi szerint az előrehaladásban vannak problémák, csak azért nem lehet a gyerekeket egy középhaladóknak szánt könyvből tanítani, mert el kell érni a B2-es szintet, ha az alapfokú ismeretek hiányoznak korábbról. Mivel nincsenek felmérések, ami alapján következtethetnének, maradnak a szakmai pletykák, melyek szerint maguk a nyelvtanárok sem megfelelő felkészültséggel rendelkeznek, a közoktatásban, de rájuk más jellegű egyéb terhek is rakódnak. Szintén feltételezés, hogy a felkészültebb tanárok nem a közszférában, hanem nyelviskoláknál és a jobban fizetett felnőttképzésben helyezkednek el, ezekre is választ adhat a szombati konferencia.

Fazekas István

Az egyesület szerint az állami szereplők is elismerik a nyelvoktatás fejlesztésének fontosságát, az Oktatási Hivatal képviselői is jelen lesznek a konferencián.

Rozgonyi szerin azon kell változtatni, hogy a középiskolát szeptemberben megkezdők számára valóban elérhető legyen a B2-es szint, valamint el kell kerülni, hogy feladják ennek a szintnek a megkövetelését. A legfőbb cél, hogy erre képessé váljon a közoktatás, szerinte nem elvárható ez a felsőoktatástól, hogy ott hozzák be ezt a szintet, de nem is képes rá.

Utóbbi eredményén látszik is, hogy tízezrével fejezik be úgy a tanulmányaikat a hallgatók, hogy nem vehetik át a diplomájukat nyelvvizsgahiányában, akiknek legfeljebb marad a diplomamentő program.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.