A diákok felének küzdelmes lesz egyetemre jutnia 2020-tól
Napjainkban a diákok kevesebb mint fele érettségizik le úgy, hogy már szerzett középfokú nyelvvizsga bizonyítványt. A szeptemberben 9. évfolyamot kezdő tanulók számára azonban csak akkor nyílik meg a felsőoktatás kapuja, ha már rendelkezni fognak középfokú nyelvvizsga bizonyítvánnyal. A szakemberek szerint aggodalomra ad okot, hogy a jelenlegi képzéssel minden diák ennek megfelelő nyelvi készségekre tegyen szert.
Sem a szülőkben, sem a tanárokban nem tudatosult, hogy ez nem csupán egy terv, hanem 2020-tól érvényes szabályozás
- mondja Rozgonyi Zoltán az Indexnek. A Nyelvtudásért Egyesület vezetője ismertette a jelenlegi statisztikákat, miszerint az érettségiző diákoknak csupán 45 százaléka rendelkezik nyelvvizsga bizonyítvánnyal a képzésük végén. Rozgonyi szerint aggasztó, hogy jelenleg is ilyen alacsony a megfelelő nyelvtudással érettségizők száma. Egy 250 fős konferenciát szerveznek, hogy fény derüljön arra, hogy az iskolák közel 40 százaléka nem képes arra, hogy diákjait B2-es szintű nyelvtudással vértezze fel.
Az egyesület eddigi információi szerint az iskolák között nagyok a különbségek, nem pedig régiók között. Valahol könnyedén felkészítik a diákokat egy középszintű vizsgára, máshol örülnek, ha az alapfok sikerül.
A tankönyveket vagy a tananyagot ebben az esetben nehéz okolni, ugyanis megfelelő választék áll rendelkezésre, több lehetőségük van a tanárok, mint más tantárgy oktatóinak, valamint az átlagos csoportlétszám is 14, ami kezelhető.
A legtöbb diák azonban nem a középiskolai tanulmányainak köszönhetően jut el a nyelvvizsgáig, magántanárhoz járnak, ami nem olcsó, a kevésbé szerencsés hátterű diákok családja ezt sokszor nem engedheti meg magának, nem is beszélve a nyelvvizsga díjáról.
Rozgonyi szerint az előrehaladásban vannak problémák, csak azért nem lehet a gyerekeket egy középhaladóknak szánt könyvből tanítani, mert el kell érni a B2-es szintet, ha az alapfokú ismeretek hiányoznak korábbról. Mivel nincsenek felmérések, ami alapján következtethetnének, maradnak a szakmai pletykák, melyek szerint maguk a nyelvtanárok sem megfelelő felkészültséggel rendelkeznek, a közoktatásban, de rájuk más jellegű egyéb terhek is rakódnak. Szintén feltételezés, hogy a felkészültebb tanárok nem a közszférában, hanem nyelviskoláknál és a jobban fizetett felnőttképzésben helyezkednek el, ezekre is választ adhat a szombati konferencia.
Az egyesület szerint az állami szereplők is elismerik a nyelvoktatás fejlesztésének fontosságát, az Oktatási Hivatal képviselői is jelen lesznek a konferencián.
Rozgonyi szerin azon kell változtatni, hogy a középiskolát szeptemberben megkezdők számára valóban elérhető legyen a B2-es szint, valamint el kell kerülni, hogy feladják ennek a szintnek a megkövetelését. A legfőbb cél, hogy erre képessé váljon a közoktatás, szerinte nem elvárható ez a felsőoktatástól, hogy ott hozzák be ezt a szintet, de nem is képes rá.
Utóbbi eredményén látszik is, hogy tízezrével fejezik be úgy a tanulmányaikat a hallgatók, hogy nem vehetik át a diplomájukat nyelvvizsgahiányában, akiknek legfeljebb marad a diplomamentő program.
