Így teljesítettek a negyedik osztályosok a 2024-es központi felvételin

Mutatjuk, hány pontot értek el matematikából és magyarból a negyedikesek 2024-ben.

  • Székács Linda

Összesen 6466 negyedikes diák írta meg a központi írásbeli felvételit magyarból és/vagy matematikából 2024-ben. Ők azok, akik feltehetően valamilyen nyolcosztályos gimnáziumba jelentkeztek vagy terveztek jelentkezni.

A megmérettetésen a diákok mindkét tárgy esetében maximum 50 pontot szerezhettek.

Magyarból 2024-ben összesen 6465 negyedikes diák írta meg a vizsgát, akik az Oktatási Hivatal adatai szerint 50 pontból átlagosan 30,1 pontot értek el. Ezt azt jelenti, hogy a többi évfolyamhoz, tehát a hatodikosokhoz és a nyolcadikosokhoz hasonlóan ők is rontottak. A 2023-ban felvételiző negyedikesekhez képest 5,7 ponttal alacsonyabb eredményt értek el.

Matekból 6463-an írták meg a feladatlapot a legkisebb felvételizők közül. Ők 50 pontból 36,9 pontos pontátlagot értek el, ami viszont a 2023-as eredményekhez képest sokkal jobb eredményt jelent. A korábbi évben ugyanis a negyedikesek matematikából csak 28,6 pontos átlageredményt értek el.

Hogyan számolják a pontokat a középiskolai felvételin?

A középiskolai felvételi pontszámításának módját az intézmények a felvételi tájékoztatóikban maguk határozzák meg. A pontszámítás történhet

  • csak az általános iskolai jegyek alapján,
  • az általános iskolai jegyek és a központi írásbeli felvételi vizsga eredménye szerint
  • az általános iskolai eredmények, a központi írásbeli és az intézmény saját szóbelijén szerzett pontszámok alapján.

Azokban az iskolákban, ahol a felvételi tájékoztató szerint kérik a központi felvételi megírását, a diákok összpontszámának legalább felét ennek a vizsgának az eredménye kell, hogy adja, az viszont iskolánként, sőt, tagozatonként is eltérő, hogy ehhez mindkét tárgyat figyelembe veszik-e, vagy csak a magyart vagy csak a matematikát. Az is előfordulhat, hogy mindkét tárgyat beszámítják, de az egyiket nagyobb súllyal, mint a másikat.

Mikor lesz a központi felvételi 2025-ben?

A központi felvételi vizsgát 2025-ben január 18-án délelőtt 10 órától szervezik meg. Azok, akik erről valamilyen alapos indoknál fogva lemaradnak, 2025. január 28-án 14 órától írhatják meg a pótvizsgát a pótnapon. A központi felvételi legfontosabb dátumait ebben a cikkben szedtük össze nektek.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.