Szeptember 29-ig jelezhették a felmondásukat azok a pedagógusok, akik a júliusban megszavazott új pedagógus jogállás szerint nem szeretnének tovább dolgozni. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke október elején nagyjából 1000-1200 főre jósolta a felmondó pedagógusok számát, ez pedig be is igazolódott. Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár bejelentése szerint összesen a pedagógusok egy százaléka, 1205 fő nyilatkozótt úgy, hogy nem lép át az új életpályatörvény hatálya alá. Megjegyezte: a szakszervezetek által ígért felmondási hullám elmaradt tehát.

Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a Belügyminisztérium által számolt egy százalékban csak azok a pedagógusok voltak benne, akik a szeptemberi időszakban mondtak el. Azok nem, akik július, tehát a státusztörvény elfogadása óta, a nyár folyamán döntöttek a pályaelhagyás mellett.

Október 5-én, a nemzetközi pedagógusnapon a pedagógusok és a diákok látványos tiltakozót tartottak a budai várban az "oktatás kivéreztetése ellen", melynek keretein belül 30-40 fehér pólót viselő személy sorakozott fel egymás mögött szívdobogás hangjaival kísérve, akik aztán - miután a hang elhallgatott - összeomlottak, a társaik pedig egy-egy fehér rózsát helyeztek a a kivéreztetett tanárok, diákok és szülők "tetemeire".

Mivel a diákok 7IGEN-es népszavazását a Kúria korábban nem hagyta jóvá, októberben országos alternatív népszavazási akcióba kezdtek. Ennek kérdései a következők voltak:

• Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány alakítson ki olyan kereteket, amely minden gyermek számára biztosítja a modern, esélyteremtő oktatást?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy széles körű egyeztetés után alkossanak az oktatásban dolgozók és a gyermekek érdekeit szolgáló szabályozást a státusztörvény helyett?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány állítson fel az oktatás teljes egészéért illetékes, felelős és önálló oktatási minisztériumot?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány adjon azonnali minimum 50%-os béremelést a pedagógusoknak?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy állítsák vissza a pedagógusok valódi sztrájkjogát?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy az óvoda és az iskola közösségének legyen valós beleszólása az igazgató kiválasztásába?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy Pintér Sándor belügyminiszter nem alkalmas a köznevelésért felelős miniszteri tisztségre?

Az egy héten keresztül tartó alternatív népszavazáson minden, legalább a 16. életévét betöltött személy részt vehetett, akik online, vagy számos budapesti és országos szavazóponton adhatták le a kitöltött kérdőíveket október 23. és október 30. között. Végül nyolc nap alatt körülbelül 115 ezer ember adta le a szavazatát. Ezek eredményeit az aktivisták a nemzetközi diáknapon (november 17-én) személyesen kézbesítették volna a tankerületeknek, többen azonban nem vették át arra hivatkozva, hogy mivel nem ők a döntéshozók "nem tudnak vele mit kezdeni".

Október 23-án egyébként ismét nagyszabású demonstrációt tartottak Budapesten. A tüntetők a Hősök terén gyülekeztek, majd onnan az Oktogonhoz vonultak, menet közben pedig megálltak a Terror Házánál, hogy ott megemlékezzenek az 1956-os forradalom áldozataira.

Az Oktogonon beszédet mondott többek között Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, a Tanítanék Mozgalom, a diákszervezetek képviselői és a civil összefogás képviselői. Valamint fellépett a Kollár-Klemencz Kamarazenekar, a Csaknekedkislány, Polgár Csaba színész, Fodor Tamás színész, Bárnai Péter színész, Szabó Simon színész, és Szalai Anna is.

Nobel-díjas Krausz Ferenc és Karikó Katalin

Szintén októberben hirdette ki a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, hogy két magyar tudós, Karikó Katalin és Krausz Ferenc munkásságát is Nobel-díjjal jutalmazzák. Karikó Katalint Drew Weismannal, amerikai mikrobiológussal közösen orvosi-élettani kategóriában díjazták a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina kifejlesztéséért, míg a Németországban élő Krausz Ferenc fizikus és két társa, Pierre Agostini és Anne L'Huillier az attoszekundumos fizika-területén elért eredményeikért közösen kapták meg a fizikai Nobel-díjat.

Kirúgták a Corvinus docensét

Október végén azonnali hatállyal elbocsátották az állásásából Ádám Zoltánt, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét. Az oktató neve még a téli vizsgaidőszakban került a köztudatba, amikor etikai vizsgálatot kezdeményezett, mert egy hallgatóval komolyan kivételezett az egyetem egy másik oktatója. És bár az etikai vizsgálat során elmarasztalták az ügyben érintett személyeket, az intézmény vezetése mégis Ádám Zoltántól "szabadult meg", indoklásuk szerint azért, mert "nem működött együtt" egy az egyetem által az etikai eljárásokkal összefüggésben indított eljárás során, és nem küldött át bizonyos emaileket, továbbá "nem megfelelő hangnemet használt' egyes vezetőkkel szemben, és megpróbálta lejáratni az egyetem vezetését az egyetemi nyilvánosság előtt.

Az ügyről ebben a cikkünkben olvashattok bővebben: