A legtöbb skarlátos beteget Pest vármegyében diagnosztizálták (41 fő), de Budapesten is 32 esetet azonosítottak. Békésben pedig 21 fertőzöttet találtak. Bárányhimlős esetek száma is Pest vármegyében volt a legmagasabb (42 fő), de Hajdú-Biharból is 34, míg Borsod-Abaúj-Zemplémből is 24 fertőzöttet jelentettek.

A skarlát és a bárányhimlő is a gyerekbetegségek közé tartozik. Azonban azt nem árt tudni, hogy míg a skarlát ellen nincsen védőoltás, addig a bárányhimlő ellen igen. Ráadásul ez utóbbi a jelenlegi oltási rend értelmében kötelezően be kell adni.

A bárányhimlő azért is terjed gyorsan a közösségekben, mert már 2 nappal azelőtt fertőz, hogy megjelennének a kiütések. A betegséget egészen addig tovább lehet adni, amíg az utolsó hólyag be nem pörkösödik. A betegség lappangási ideje nagyon hosszú akár 28 nap is lehet.

A skarlát cseppfertőzéssel (például köhögéssel, tüsszentéssel) és testi kontaktussal terjed. Az első tünetek a fertőzés után 2-4 nappal jelentkeznek. A betegség először erős torokfájással, magas lázzal jelentkezik, majd utána jelentkeznek a jellegzetes kiütések.

Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke az Eduline-nak korábban azt nyilatkozta, hogy a vírusok kis közösségben gyorsabban terjednek el, ezért van az, hogy az osztálytermekben az egész napjukat együtt töltő gyerekek oda-vissza fertőzik egymástl.

"Tanítsuk meg a gyerekeinket arra, hogy ne a levegőbe tüsszentsen, ne köhögjön a padtársára, hanem kapjon elő gyorsan egy kéznél levő zsebkendőt"

- javasolta a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke.

A levegőbe köhögés és tüsszentés jellemzően a kisebb gyerekekre jellemző, míg a nagyobbak - főleg, akik már a koronavírus-járványt is átélték - jobban odafigyelnek erre, ahogy a rendszeres kézmosásra is. Érdemes ügyelni arra, hogy a táskájukban mindig legyen papírzsebkendő, de nem árt, ha van náluk kézfertőtlenítő is arra az esetre, ha nincs lehetőségük kezet mosni.