szerző:
Eduline
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Küldje előzetes normakontrollra a pedagógusok sztrájkját korlátozó törvényt – ezt kéri a köztársasági elnöktől a Pedagógusok Szakszervezetének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének sztrájkbizottsága.

„Magyarország Alaptörvénye a köztársasági elnök számára lehetőséget ad előzetes normakontroll kezdeményezésére, amennyiben a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja. Ekkor a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak elküldi” – írják közleményükben.

Arra kérik Novák Katalin államfőt, hogy a köznevelési törvény május 24-én elfogadott módosítását ne írja alá, hanem küldje meg az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontroll eljárásra.

A sztrájkbizottság szerint már a februári sztrájkrendelet is korlátozta a pedagógusok sztrájkhoz való alapvető jogát, de az a jogszabály csak a járványügyi veszélyhelyzet végéig szólt. Idézik az alapvető jogok biztosát, aki Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő kérdésére még márciusban azt írta, a rendelet azért nem ellentétes az Alaptörvénnyel, mert "az arányosság garanciája az intézkedés időbeliségében valósul meg a veszélyhelyzet idejére".

"A korlátozás további fenntartását, törvényi szintre emelését ezért indokolatlannak tartjuk a járványügyi veszélyhelyzet megszűnésével. Azzal, hogy ezen rendelkezéseket a parlamenti képviselők a köznevelési törvénybe átemelték, az időbeliséget már határozatlan időre kell értenünk. Ez az időben állandósult korlátozás mennyiben áll összhangban az Alaptörvény rendelkezéseivel? Mivel erre az alapvető kérdésre nincs válasz, kérjük a köztársasági elnököt, hogy forduljon Alkotmánybírósághoz, mert véleményünk szerint a sztrájk továbbra is alapjog, amelynek korlátozása súlyosan csorbítja a demokratikus értékeket” – emelik ki.

A sztrájkbizottság szerint a sztrájkjogot szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák a sztrájk alatti tanítás elrendelésénél. „Egy esetleges sztrájk a munkáltató működésében legfeljebb minimális fennakadást okoz, a sztrájkban résztvevők külvilága számára érzékelhetetlen lesz, így a sztrájkjog nyomásgyakorló, ellenállási funkcióját nem tudja betölteni. A sztrájkot korlátozó rendelet törvénybe emelését kifejezetten diszkriminatív, retorziószerű, megfélemlítő szabálynak tekintjük” – teszik hozzá.