A szakszervezetek és a kormány között már hónapok óta zajlanak a tárgyalások, eddig azonban nem sikerült megállapodniuk sem a béremelésről, sem a munkaterhek csökkentéséről. Visszatérő téma volt az állami iskolák dolgozóira vonatkozó rendelet is, amely alapján fizetés nélküli szabadságra kellett küldeni azokat, akik nem oltatták be magukat koronavírus ellen. Ezzel kapcsolatban a kormány nemrég hozott döntést: ahogy más területeken, úgy az állami iskolákban sem lesz kötelező az oltás.

A március 2-i tárgyalás után a Pedagógusok Szakszervezetének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének sztrájkbizottsága bejelentette: semmiben nem közeledtek az álláspontok, de a kormány érdeklődött a szakszervezeteknél, lesz-e sztrájk március 16-án. A válasz: igen.

Az érdekképviseletek azt nem árulták el, pontosan milyen formában fognak demonstrálni - fiszen a február 11-i sztránkrendelet alapján korlátozott lehetőségeik vannak. Ettől függetlenül a sztrájkot - március 16-tól - megtartják, persze a rendelet betartása mellett, mondta Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja. A javaslataikat az érdekképviseletek a tervek szerint ma közzéteszik majd, ebben a dokumentumban kitérnek arra, hogyan tudják megszervezni a munkabeszüntetést a pedagógusok a rendelet megsértése nélkül, jogszerűen. Azonban az már most biztos, a január 31-i kétórás figyelmeztető sztrájk után a pedagógus-szakszervezetek most határozatlan idejű munkabeszüntetést terveznek.

Mit ír elő a sztrájkrendelet?

A rendelet szerint a pedagógusoknak minden, a sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 óra és középfokú iskolák esetében 16 óra, általános iskolák esetében 17 óra, óvodák esetében 18 óra között saját osztályukban/csoportjukban – tehát a különböző osztályok keveredése nélkül – biztosítaniuk kell a gyerekfelügyeletet. Az érettségiző osztályokban a kötelező érettségi tárgyakból (vagyis magyarból, matekból, történelemből, nyelvből) meg kell tartani az összes órát a sztrájk ellenére, a nem érettségizőknek pedig az órák felét.

A jogszabály arra is kitér, hogy minden csoportban, osztályban lennie kell legalább egy, szakképesítéssel rendelkező pedagógusnak, kollégiumi nevelőnek, oktatónak vagy pedagógiai asszisztensnek.

Levegőzés, ebéd és minden maradjon változatlan

A kormány rendelete arra is kitér, hogy a felügyelet alatt az időjárási körülményektől függően a diákoknak lehetőség szerint délelőtt és délután 1-1 órát a szabad levegőn kell lenniük, mindezt az „elkülönítési követelmények figyelembevételével”. A sztrájk alatt biztosítani kell a diákoknak az étkeztetést a közétkeztetési, egészségügyi, szakmai szabályok betartásával, a sztrájk előtti időszakra jellemző, megszokott helyen, módon, alkalommal és időpontokban.

VÁL-TO-ZAT-LAN

A sajátos nevelési igényű diákoknak valamennyi foglalkozást, fejlesztést és felzárkóztatást meg kell tartani. A jogszabály olyan részletes, hogy arra is kitér, mi van akkor, ha a sztrájk ideje alatt alapuló rendszeres fogászati, szemészeti vagy általános szűrővizsgálat esedékes. A válasz: ezekre el kell vinni a diákokat.

A tanárok változtatni szeretnének

Február 14-e óta tiltakoznak a tanárok a kormány sztrájkrendelete ellen azzal, hogy polgári engedetlenség keretében nem veszik fel a munkát egy-egy napra, az akciósorozat a héten is folytatódik. Az elmúlt hetekben az Eduline-hoz eljutott információk szerint több mint 230 iskolából csatlakoztak a tanárok az akcióhoz. Az engedetlenségben részt vettek a budapesti rangsorvezető gimnáziumok tanáraitól kezdve az egyházi iskolákon át olyan intézmények tanárai is, akik nem is az Emmi alá tartoznak, sőt óvodai dolgozók is kiálltak a sztrájkjogok mellett.

Diákok is támogatják tanáraikat, a volt diákok aláírásgyűjtései mellett a Facebookon terjedő felhívás elindítói arra kérik azokat a diákokat és egyetemistákat, főiskolásokat, akik szeretnének kiállni a tiltakozó tanárok mellett, hogy február 28-tól fehér szalaggal, és akinek lehetősége van rá, kockás ingben jelenjen meg a középiskolákban, egyetemeken.