Már több mint hatezer volt diák állt ki a sztrájkjogért harcoló tanárok mellett, folyamatosan gyűlnek az aláírások

Az ország vezető gimnáziumainak volt diákjai így vállalnak szolidaritást a polgári engedetlenségi akcióba kezdő tanárokkal.

  • Eduline

Többek között a IX. Kerületi Leövey Klára Gimnázium volt és jelenlegi diákjai is alírásgyűjtésbe kezdtek, a nyilatkozatnak már 271 támogatója van, míg a XIV. Kerületi Szent István Gimnázium 504 volt tanára és diákja írta alá a szolidaritási nyilatkozatot.

A Városmajori Gimnáziumban is kiállnak a sztrájkoló tanárok mellett, nyilatkozatukat már 900-nál is több volt diák írta alá. A III. kerületi Vörösmarty Mihály Gimnázium nyilatkoztatán már 155 öregdiák, volt tanár és szülő támogató aláírása szerepel.

A Berzsenyi Dániel Gimnázium volt diákjai közül 600-nál is többen írták alá a támogató nyilatkoztatot, de a Kőbányai Szent László Gimnázium volt diákjai is megmozdultak, nyilatkozatukra már 460 aláírást gyűjtöttek.

Az ELTE gyakorlóiskoláinak volt tanulói is szolidaritást vállalnak

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem több gyakorlóiskolájának volt diákai is szolidaritást vállaltak a tanárokkal: az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium pedagógusait közel 1300 öregdiák támogatja, míg az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium több mint ezer volt diák írta alá a nyilatkozatot. Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium volt diákjai és tanárai is gyűjtik az aláírásokat, nyilatkozatukon közel 700 támogató aláírás szerepel.

Vidéken is megmozdulnak

Az esztergomi Dobó Katalin Gimnáziumban érettségizettek is kiállnak a sztrájkoló tanárok mellett, a nyilatkozatnak már most 200-nál több aláírója van. Hasonló aláírásgyűjtésbe kezdtek a tatai Eötvös József Gimnázium és Kollégium volt diákjai és tanárai is, a nyilatkozatot már közel 400-an írták alá. A Pécsi Leőwey Klára Gimnázium volt és jelenlegi diákjai is szolidaritási nyilatkoztatot tettek közzé, azt 247-en írták alá.

Miért "néma" a magyarok fele?

Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.

Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. És persze annak is utánajártunk, miért „néma” – vagyis miért nem beszél idegen nyelveket – a magyarok fele. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna