A szóbelit is szervező középiskolák egy része idén is csak azokat a diákokat hívja majd be a meghallgatásra, akik jó eredményt értek el a központi írásbelin és/vagy általános iskolai jegyeik is jól. Néhány nappal ezelőtt már írtunk a tavalyi szóbeli ponthatárokról (ezt a cikket itt olvashatjátok el), egy-két középiskola azonban már az idei ponthatárt is nyilvánosságra hozta.

Ezek az intézmények nem az idei központi felvételi eredményei alapján hoztak döntést a szóbeli behívási ponthatáráról, már korábban meghúzták a limitet.

A budapesti Babits Mihály Gimnázium nyolcosztályos képzésének szóbelijére például azokat hívják be, akik az írásbelin legalább 60 pontot szereztek, a négyosztályos képzésen 55 pont a ponthatár. Az érdi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban a nyolcosztályos képzésére - írja oldalán az intézmény - azok jelentkezését várják, akik a központi írásbeli legalább 77 pontot gyűjtöttek.

Az Újbudai Széchenyi István Gimnázium összes tagozatán maximum 400 pontot lehet szerezni (tagozatonként más-más pontszámítási szabályok vannak). Az angol nyelvi előkészítős, a média- és a művészeti tagozat szóbelijére azokat hívják be szóbelizni, akiknek a hozott pontszáma legalább 194 (a központi írásbeli pontszámát megduplázzák, így maximum 200 pontot lehet szerezni, ehhez adják hozzá a 7. év végi és a 8. félévi jegyek összegének kétszeresét, maximum 100 pontot). A központi írásbelin legalább 75 pontot szerzők a szóbelin maximális pontszámot kapnak.

A budapesti Szent Margit Gimnázium azoknak szervez szóbelit, akiknek a legutolsó félévi bizonyítványában nincs egyes, emellett a központi írásbelin is jól teljesítettek. A hatosztályos képzésre jelentkezők közül például azokat hívják be, akik a maximális 100 pontból legalább 45-öt szereztek, és matekból az írásbelijük legalább 15 pontos lett. A négy és öt évfolyamos képzésre felvételizőknél a szóbeli behívási ponthatára 55.

A Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gimnáziumában a humán osztály szóbelijén 50 a ponthatár – vagyis a meghallgatásra azokat a diákokat hívják be, akik a központi felvételin matekból és magyarból legalább 50 pontot gyűjtöttek. Ugyanakkor a kiemelkedő teljesítményű jelentkezők „felmentést” kapnak a szóbeli alól, erre is kitérnek a gimnázium tájékoztatójában.

Milyenek a központi felvételi eredményei?

Az országos, összesített eredményekre még várni kell, több gimnázium és technikum azonban már nyilvánosságra hozta, hogy a náluk írásbelizők (ők nem ugyanazok, akik végül jelentkeznek is az adott iskolába, hiszen a tesztet bármelyik – vizsgát szervező – intézményben megírhatták a diákok, annak az eredményét mindenhol elfogadják) átlagosan hány pontot szereztek magyarból és matekból.

A Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma is közzétette a statisztikákat: azok a nyolcadikosok, akik január 22-én náluk írták meg a tesztet, magyarból átlagosan 33,24, matekból pedig 28,63 pontot szereztek. A Keszthelyi Vajda János Gimnáziumban a hatodikosok átlagpontszáma magyarból 34, matekból 29 lett, a nyolcadikosoké magyarból 34, matekból 26 pont.

A debreceni Bethlen Gábor Közgazdasági Technikumban 269 diák írta meg január 22-én a központi felvételit, a nyolcadikosok átlageredménye matekból 22,15, magyarból 31,5– összesítve az átlagpontszám 53,65 pont. A Soproni Széchenyi István Gimnáziumban a hatodikosok átlaga matekból 28,62, magyarból 30,10 pont. A nyolcadikosoké azonban matekból 25,54, magyarból 30,80 lett.

A budapesti Eötvös József Gimnáziumban az ott vizsgázó 132 hatodikos matekból átlagosan 35,69, magyarból 37,79 pontot gyűjtött, a nyolcadikosoknál matekból 39,86, magyarból 41,43 pont az átlag. A pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma azt közölte: „Azoknak a diákoknak az átlagos eredménye, akik nálunk írták a felvételit dolgozatot: Magyar nyelvből 6. osztályosok: 32,38 pont, 8.osztályosok: 36,68 pont. Matematikából: 6. osztályosok: 27,32 pont, 8. osztályosok: 28,7 pont”. Két cikkünkben más gimnáziumok átlagairól is írtunk, ezeket itt és itt találjátok.

A nyolcadikosok országos pontátlaga tavaly egyébként 47,2 volt (magyar: 24,4, matek: 22,7), a hatodikosoké 58,8 (magyar: 31,3, matek: 27,3), a negyedikeseké pedig 63,2 (magyar: 35,3, matek: 27.9).