Egyre több gimnázium és technikum hozza nyilvánosságra a központi írásbeli felvételi átlageredményeit - ezekből szemezgettünk.
Pár nappal ezelőtt néhány gimnázium átlagpontszámait már megmutattuk nektek, most újabb - ezúttal nem budapesti - középiskolák eredményeit gyűjtöttük össze.
A debreceni Bethlen Gábor Közgazdasági Technikumban 269 diák írta meg január 22-én a központi felvételit, a nyolcadikosok átlageredménye matekból 22,15, magyarból 31,5 lett – összesítve az átlagpontszám 53,65 pont. A technikum az előző évek eredményeit is közzétette, összehasonlítva az országos pontszámokkal – ebből a táblázatból kiderül, hogy az intézményben néhány ponttal minden évben magasabb a diákok eredménye az országos átlagnál.
A Veresegyházi Katolikus Gimnázium részletes statisztikákat tett közzé:
Az iskolánkban megírt dolgozatok átlaga (zárójelben a 2020-as, 2019-es, illetve 2018-as év itteni eredményei):
8. évfolyamosokmagyar: 29,8 (23; 27,5; 29,8)matematika: 23,8 (21,9; 24,67; 19,7)Az összesen elért pontszámok átlaga: 53,77 (44,96; 50,7; 49,4)6. évfolyamosokmagyar: 32,8 (30,1; 28,14; 26,6)matematika:28,7 (24,9 ;18,4; 20,1)Az összesen elért pontszámok átlaga: 61,5 (55; 46,5; 46,7)
A Soproni Széchenyi István Gimnáziumban a hatodikosok matekból átlagosan 28,62, magyarból 30,10 pontot szereztek. A nyolcadikosok átlagpontszáma matekból 25,54, magyarból 30,80 lett.
A Keszthelyi Vajda János Gimnázium is közzétette az eredményeket: a hatodikosok átlagpontszáma magyarból 34, matekból 29 lett, a nyolcadikosoké magyarból 34, matekból pedig 26 pont.
A Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona is nyilvánosságra hozta azoknak a nyolcadikosoknak az átlagpontszámát, akik január 22-én náluk írták meg a központi felvételit. A magyarteszt átlagpontszáma 33,24, a mateké 28,63 lett.
A Szentendrei Móricz Zsigmond Gimnáziumban felvételit író diákok átlagpontszáma 59.69. A nyolcadikosok – akárcsak a többi középiskolában – itt is magyarból szereztek több pontot, átlagosan 32,24-et, míg matekból 27,45 lett a pontátlag.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
