Friss: ilyenek lettek a központi írásbeli felvételi átlageredményei a vezető gimnáziumokban

Az elmúlt napokban több vezető gimnázium közzétette a központi felvételi vizsgát náluk író diákok átlageredményét. Ezeket az átlagpontszámokat gyűjtöttük össze egy cikkbe.

  • Szabó Fruzsina

A budapesti Teleki Blanka Gimnáziumban 111 diák írta meg a központi felvételit – tette közzé az iskola a Facebookon. Magyarból a nyolcadikosok pontátlaga 33,84, matekból 27,81 lett. „A magyarból elért legnagyobb érték: 44 pont, a legkisebb érték: 9 pont. Matematikából a legnagyobb elért érték: 49 pont, a legkisebb érték: 1 pont” – tették hozzá.

A budapesti Eötvös József Gimnáziumban 132 hatodikos írta meg a központi felvételit, matekból az átlag 35,69 pont lett (a medián 36 pont), magyarból 37,79 pont (a medián 39 pont), az összesített átlag pedig 73,48 pont (a medián 75 pont). A nyolcadikosok közül 35-en írták az Eötvösben a felvételit, matekból az átlaguk 39,86 pont lett (a medián 43 pont), magyarból 41,43 pont (a medián 43 pont), az összesített átlageredmény pedig 78,22 pont (a medián 84 pont).

A budapesti Babits Mihály Gimnáziumban a negyedikesek magyarból 36,71, matekból 32,73 pontot szereztek átlagosan – az összpontszámok átlaga így ezen az évfolyamon 69,44 lett. A nyolcadikosok magyarból 37,33, matekból 31,16 pontot gyűjtöttek, összesítve átlagosan 68,44 pontot.

Az Óbudai Árpád Gimnáziumban a hatodikosok  átlagosan 65 pontot szereztek, magyarból 33,7, matekból 31,3 pontot. A nyolcadikosok 63,5 pontot, magyarból 33,6-ot, matekból 29.9 pontot.

A hatosztályos képzést kínáló Toldy Ferenc Gimnáziumban idén 113 diák írt írásbeli felvételit iskolánkban.

„Az átlageredmények:

magyar nyelv: 35,9 pont,

matematika: 34,1 pont.

Az összesített átlag: 70 pont”

- írják.

Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolája átlagot ugyan nem tett közzé, ám a dolgozatok eredményét így is át lehet böngészni – ebből kiderül, hogy a legjobban teljesítő diák a magyar- és a matekteszten elérhető maximális 100 pontból 96 pontot gyűjtött össze, ami kiemelkedő eredmény. Rajta kívül hat olyan diák volt, aki 90 vagy afölötti pontszámmal futhat neki a felvételi eljárásnak.

A Debreceni Ady Endre Gimnáziumban a hatodikosok átlagpontszáma magyarból 32,14 pont lett, matekból 26,7 pont – az összesített átlag 58,84 pont. A nyolcadikosok magyarból 32,91 pontot, matekból 25,79 pontot szereztek, az összesített átlag 58,7 lett. Összesen egyébként 100 hatodikos és 117 nyolcadikos írta náluk a felvételi vizsgát.

„Azoknak a diákoknak az átlagos eredménye, akik nálunk írták a felvételit dolgozatot: Magyar nyelvből 6. osztályosok: 32,38 pont, 8.osztályosok: 36,68 pont. Matematikából: 6. osztályosok: 27,32 pont, 8. osztályosok: 28,7 pont” – ezt már a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma közölte.

A budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium, vagyis az AKG már az írásbeli másnapján közzétette az átlagokat, erről itt olvashattok:

Milyenek voltak az eredmények az előző években?

A nyolcadikosok országos átlageredménye 2021-ben 47,2 pont volt: magyarból 24,4, matekból 22,7 pontot szereztek. A hatodikosok átlaga 58,8 pont volt (magyar: 31,3, matek: 27,3), a negyedikeseké pedig 63,2 (magyar: 35,3, matek: 27,9).

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.