Megvannak az első eredmények a középiskolai felvételiről: a hatodikosok matektesztje az átlagosnál könnyebb volt

Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG) már ki is javították a hatodikosok és a nyolcadikosok szombati felvételi feladatsorait. Az eredményekből kiderül: a hatodikosok matekvizsgája az átlagosnál könnyebb volt.

  • Eduline

„Az AKG-ban felvételi vizsgát író diákok átlagos eredményei alapján a tavalyihoz hasonlóan idén is valószínűleg valamivel könnyebb volt a hatodikosok matematikavizsgája. A többi vizsga nehézsége az eredmények alapján átlagosnak nevezhető” – írják, hozzátéve: az AKG-ban felvételiző hatodikosok pontszáma az elmúlt tíz év átlagánál 6 ponttal lett magasabb, a többi vizsga esetében az eltérés fél-egy pont közötti. 

Idén az AKG-ban írt vizsgadolgozatok átlagos pontszámai így alakultak:

Hatodikos vizsgázók:

magyar 33,9 – matek 31,5 pont

Nyolcadikos vizsgázók:

magyar 34,5 – matek 29 pont

Tavaly az AKG-ban felvételiző hatodikosok magyarból átlagosan 33, matekból 30,4 pontot szereztek. Az országos átlag akkor magyarból 31,3, matekból 27,3 volt. A nyolcadikosok tavalyi átlageredménye magyarból 28, matekból 31,5 volt (az országos átlag magyarból 24,4, matekból 22,7 volt).

A 2022-es középiskolai felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.