Négy-, hat- és nyolcosztályos gimnáziumok, egyházi, magán- és állami iskolák, technikumok vagy két tannyelvű és nemzetközi iskolák - nehéz a kérdés, melyiket válasszuk. Ebben a cikkben összeszedtük, melyik iskolatípus milyen képzést kínál, és milyenek a felvételi szabályai.
Négyosztályos gimnáziumok
Az általános tantervű, négyéves gimnáziumi képzés jó választás, ha az egyetemi továbbtanulás a cél. Ezekből az iskolából a legnagyobb a választék, ezért számos szempontot érdemes mérlegelni a választáskor. A négyosztályos gimnáziumok pontszámítási szabályai intézményenként eltérhetnek – egy részük csak az általános iskolai bizonyítványt, más iskolák emellett az írásbeli, esetleg az írásbeli és a szóbeli felvételi eredményét is figyelembe veszik.
Hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumok
Az utóbbi két évtizedben vált nagyon népszerűvé a hat- és nyolcosztályos képzési forma. Ezeknek a gimnáziumoknak az eredményei kiemelkedők: a diákok a felsőoktatási felvételin, az idegen nyelvi méréseken és a kompetenciaméréseken is kiválóan teljesítenek. A nyolcosztályos gimnáziumok órarendje az 5–8. évfolyamon a felső tagozatoshoz, a 9–12. évfolyamon pedig a sima gimnáziumihoz hasonlít, saját tantárgyi kerettantervek nem készültek ehhez az iskolatípushoz. A hatosztályos gimnáziumok ezzel szemben több tárgyat – magyart, matematikát, történelmet, biológiát, kémiát és fizikát – a hatéves oktatásra szabott kerettanterv alapján is oktathatnak. A szülők egyénileg is intézhetik a jelentkezést, vagyis nem feltétlenül kell beavatni az általános iskolai osztályfőnököt vagy a szaktanárokat a továbbtanulási tervekbe. Az általános iskolák csak akkor kapnak értesítést egy-egy negyedikes vagy hatodikos diák felvételi eredményéről, ha az adott tanuló bekerül a kiválasztott intézménybe.
Egyházi iskolák
Tagozatos és általános tantervű gimnáziumok, hatosztályos, nyelvi előkészítős, két tannyelvű középiskolák, technikumok és szakképző iskolák közül is válogathattok, ha egyházi iskolában szeretnétek folytatni tanulmányaitokat. Az egyházi középiskolák tanrendje elsősorban abban különbözik az állami intézményekétől, hogy a diákok hit- és erkölcstant, esetleg egyházi éneket is tanulnak, hetente vagy havonta egyszer közös istentiszteleten vagy misén. Az egyházi gimnáziumok és technikumok felvételi szabályai ugyanolyanok, mint az állami intézményeké: a tanulókat vagy az általános iskolai jegyek, vagy a központi írásbeli felvételi vizsga pontszáma és az általános iskolai eredmények, vagy az írásbeli, a szóbeli vizsga és az érdemjegyek alapján rangsorolják (viszont több helyen lelkészi/plébánosi ajánlást kérnek, vagy a szóbelin vallási témákról is beszélgetnek a jelentkezőkkel).
Két tanítási nyelvű középiskolák
Mivel ezekben az intézményekben a legerősebb a nyelvoktatás, ezért a két tannyelvű középiskolákban évről évre többszörös a túljelentkezés. Az előírások szerint tíz végzős közül legalább kilencnek el kell érnie a B2-es, vagyis a középfokú nyelvvizsga szintjét, de a cél az utolsó tanév végére inkább a C1-es, vagyis a felsőfokú nyelvtudás. A szabályokról, sőt a legjobb iskolákról minden részletet megtalálhattok itt.
Magán- és alapítványi középiskolák
A magán- és alapítványi intézmények egy részének tanterve több ponton eltér az államitól – van, ahol epochális az oktatás, máshol speciális tantárgyakat, például robotikát vagy életmódtörténetet is tanítanak, esetleg komplex tantárgyak kerülnek az órarendbe. A felvételi ugyanúgy zajlik, mint az állami középiskolákban, sok helyen a központi írásbeli mellett szóbeli felvételit is tartanak. Fontos információ a szülőknek, hogy ezekben az intézményekben képzési hozzájárulást kell fizetni, amelynek összege iskolánkként eltérő.
Tagozatos gimnáziumok
Az utóbbi egy-két évtizedben a gimnáziumok többsége indított valamilyen speciális tantervű osztályt. A tagozatos oktatás lényege, hogy a diákok a szokásosnál magasabb óraszámban tanulják a kiemelt tantárgyat vagy tantárgyakat. A képzés jó választás, ha egy általános iskolás komolyan érdeklődik valamelyik tantárgy iránt, ezért szívesen vállalja a pluszórákat, esetleg már 14 évesen tudja, milyen irányban szeretne továbbtanulni. Az intézmények a központi írásbeli felvételi mellett szóbeli meghallgatást is tartanak és természetesen figyelembe veszik az általános iskolai eredményeket is.
Nemzetközi gimnáziumok
Budapesten brit, amerikai, francia, osztrák és német rendszerű gimnázium is működik, amelyek elsősorban a külföldi továbbtanulásra készítik fel a diákokat. Az oktatás idegen nyelven zajlik, de a legtöbb intézményben a magyar irodalom, a nyelvtan és a magyar történelem is kötelező vagy választható tantárgy. A nemzetközi iskolákról bővebben itt olvashattok, és ebben a cikkben megnézhetitek a budapesti sulik listáját is.
Technikumok
2020 szeptembere óta a szakgimnáziumok technikumokként működnek – a névváltoztatással együtt a képzés szerkezete is átalakult. A technikum ötéves képzést nyújt: a diákok az első két évben a közismereti tárgyak mellett az adott ágazatról általános szakmai ismereteket szereznek. A negyedik tanév végén a diákok közismereti tárgyakból érettségiznek, az ötödik év végén pedig nyelvi érettségt és szakmai vizsgát tesznek. Utóbbi emelt szintű érettséginek minősül, így öt év tanulás után egyszerre szerzik meg az érettségi bizonyítványt és a technikusi végzettséget. A technikumokban a felvételi eljárás és a pontszámítás ugyanolyan, mint a gimnáziumokban.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
