Középiskola-választás előtt: milyen a felvételi az egyházi gimnáziumokban?

Több mint 1100 gimnázium, technikum, szakgimnázium és szakképző iskola közül választhatnak azok a diákok, akik idén felvételiznek középfokú iskolába. De melyik iskolatípus mit kínál a jelentkezőknek, és milyenek a felvételi szabályai? 4. rész: egyházi iskolák.

  • Eduline

Tagozatos és általános tantervű gimnáziumok, hat és nyolc évfolyamos, két tanítási nyelvű, nyelvi előkészítős gimnáziumok, technikumok, szakképző iskolák, szakgimnáziumok, sőt nemzetközi iskolák közül is válogathatnak azok a diákok, akik egyházi iskolában szeretnék folytatni a tanulmányaikat. A római és a görögkatolikus, a református és az evangélikus intézmények mellett zsidó, baptista, a Hit Gyülekezetéhez és a Magyar Metodista Egyházhoz tartozó középiskolák is működnek az országban.

A diákok hit- és erkölcstant, esetleg egyházi éneket is tanulnak, hetente, havonta vagy félévente közös istentiszteleten vagy szentmisén vesznek részt, de általában más vallásos programok közül is választhatnak, így például lelkinapokon, zarándoklatokon, lelkigyakorlatokon vehetnek részt.

Jó tudni: az egyházi iskolákban hasonlók a felvételi szabályok, mint az állami gimnáziumokban, technikumokban és szakképző iskolákban, ám a többségük lelkészi vagy hitoktatói ajánlást is kér a jelentkezőkről, esetleg személyes elbeszélgetést is szervez.

Ez a cikk a HVG 2022-es középiskolai rangsorában jelent meg. A kiadványban nemcsak az ország száz legjobb gimnáziumának rangsorát találjátok meg, hanem rengeteg információt a vezető középiskolákról – oktatott nyelvek, szakkörök, fakultációk, külföldi tanulmányi utak –, amelyek segíthetnek a választásban. Emellett cikkeket és interjúkat is olvashattok a legfontosabb felvételi szabályokról, határidőkről, a nemzetközi iskolákról, a felvételi-előkészítőkről, a külföldi továbbtanulásról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.