Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Február 22-e és március 11-e között tartják a középiskolák a szóbeli felvételiket. A legtöbb gimnázium csak azokat a diákokat hívja be a szóbelire, akik jó eredményt szereztek a központi írásbelin. A szóbeli vizsgák idei ponthatárait még nem hozták nyilvánosságra, ezért megnéztük, tavaly hány pont kellett ahhoz, hogy egy felvételizőt behívjanak a meghallgatásra.
A budapesti Szent István Gimnáziumban tavaly a 6 évfolyamos képzésre jelentkezők közül azokat hívták be szóbelizni, akik legalább 73 pontot szereztek a központi írásbelin, a négy évfolyamos képzésen 78 volt a ponthatár. Azok a hatodikosok, akik legalább 90, és azok a nyolcadikosok, akik legalább 91 pontot gyűjtöttek, mentességet kaptak, ők „egyszerűsített szóbeli meghallgatáson” vettek részt, az írásbeli pontszámuk alapján magyarból és matekból is automatikusan megkapták a szóbelin elérhető maximális pontszámot.
A szintén budapesti Leövey Klára Gimnáziumban tanulmányi területenként külön ponthatárt húztak, az angolos nyelvi előkészítő évfolyam szóbelijére például azok a diákok mehetettek el, akik minimum 112,5 szereztek, a németes csoport ponthatára 106,5 volt. A legalacsonyabb behívási ponthatárt egyébként a dráma csoportban húzták (95,5), a legmagasabbat pedig a már említett angolos nyelvi előkészítős, a történelmet, valamint az angolt emelt óraszámban tanuló csoportban – utóbbiaknál 112,5 pont volt. Mentességet természetesen itt is kaptak azok a felvételizők, akik ennél magasabb – szintén előre meghatározott – pontszámot szereztek.
A Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumba tavaly azokat hívták be szóbelizni, akik az általános iskolai és a központi írásbeli eredményükkel legalább 101 pontot szereztek – a reál orientációjú tagozatra pedig azok jelentkezhettek, akik matekból a központi írásbelin legalább 35 pontot gyűjtöttek.
A II. kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium oldalán három évre visszamenőleg meg lehet nézni, hány ponttól hívták be szóbelizni a felvételizőket – igaz, azt is hozzáteszik, hogy az idei ponthatárok az összes eredmény beérkezését követően alakulnak ki, a korábbi évekhez képest változhatnak.
Az Újpesti Babits Mihály Gimnáziumban tavaly a négy évfolyamos képzéseken 50 volt a behívási ponthatár (ezt az általános iskolai eredmények alapján kalkulált pontok nélkül, csak a központi írásbelin kellett elérni), míg a nyolc évfolyamos képzéseken 55 pont volt az alsó határ.
Az Újbudai József Attila Gimnáziumban tavaly azt a majdnem ötszáz diákot hívták be szóbelizni, aki a 150 addig elérhető pontból (központi írásbeli: 100 pont, hozott pontok: 50 pont) legalább 123-at szereztek.
A szintén budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium szóbelijén 2021-ben azok a hatodikosok vehettek részt, akik legalább 96 pontot gyűjtöttek a központi írásbelivel és az általános iskolai eredményeikkel (a maximális pontszám 150 volt). A nyolcadikosoknál magasabban, 115 pontnál húzták meg a limitet.
Mikor tartják a szóbeli vizsgákat a középiskolák?
Fontos: nem mindegyik középiskola szervez szóbeliket, csak ott tehetik kötelezővé, ahol az elmúlt években legalább kétszeres volt a túljelentkezés. Ahol szóbelit is tartanak, ott február 22-e és március 11-e között szervezik meg a diákok meghallgatását. A tematikát, a követelményeket saját oldalukon hozzák nyilvánosságra.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).