Február 22-e és március 11-e között tartják a középiskolák a szóbeli felvételiket. A legtöbb gimnázium csak azokat a diákokat hívja be a szóbelire, akik jó eredményt szereztek a központi írásbelin. A szóbeli vizsgák idei ponthatárait még nem hozták nyilvánosságra, ezért megnéztük, tavaly hány pont kellett ahhoz, hogy egy felvételizőt behívjanak a meghallgatásra.
A budapesti Szent István Gimnáziumban tavaly a 6 évfolyamos képzésre jelentkezők közül azokat hívták be szóbelizni, akik legalább 73 pontot szereztek a központi írásbelin, a négy évfolyamos képzésen 78 volt a ponthatár. Azok a hatodikosok, akik legalább 90, és azok a nyolcadikosok, akik legalább 91 pontot gyűjtöttek, mentességet kaptak, ők „egyszerűsített szóbeli meghallgatáson” vettek részt, az írásbeli pontszámuk alapján magyarból és matekból is automatikusan megkapták a szóbelin elérhető maximális pontszámot.
A szintén budapesti Leövey Klára Gimnáziumban tanulmányi területenként külön ponthatárt húztak, az angolos nyelvi előkészítő évfolyam szóbelijére például azok a diákok mehetettek el, akik minimum 112,5 szereztek, a németes csoport ponthatára 106,5 volt. A legalacsonyabb behívási ponthatárt egyébként a dráma csoportban húzták (95,5), a legmagasabbat pedig a már említett angolos nyelvi előkészítős, a történelmet, valamint az angolt emelt óraszámban tanuló csoportban – utóbbiaknál 112,5 pont volt. Mentességet természetesen itt is kaptak azok a felvételizők, akik ennél magasabb – szintén előre meghatározott – pontszámot szereztek.
A Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumba tavaly azokat hívták be szóbelizni, akik az általános iskolai és a központi írásbeli eredményükkel legalább 101 pontot szereztek – a reál orientációjú tagozatra pedig azok jelentkezhettek, akik matekból a központi írásbelin legalább 35 pontot gyűjtöttek.
A II. kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium oldalán három évre visszamenőleg meg lehet nézni, hány ponttól hívták be szóbelizni a felvételizőket – igaz, azt is hozzáteszik, hogy az idei ponthatárok az összes eredmény beérkezését követően alakulnak ki, a korábbi évekhez képest változhatnak.
Az Újpesti Babits Mihály Gimnáziumban tavaly a négy évfolyamos képzéseken 50 volt a behívási ponthatár (ezt az általános iskolai eredmények alapján kalkulált pontok nélkül, csak a központi írásbelin kellett elérni), míg a nyolc évfolyamos képzéseken 55 pont volt az alsó határ.
Az Újbudai József Attila Gimnáziumban tavaly azt a majdnem ötszáz diákot hívták be szóbelizni, aki a 150 addig elérhető pontból (központi írásbeli: 100 pont, hozott pontok: 50 pont) legalább 123-at szereztek.
A szintén budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium szóbelijén 2021-ben azok a hatodikosok vehettek részt, akik legalább 96 pontot gyűjtöttek a központi írásbelivel és az általános iskolai eredményeikkel (a maximális pontszám 150 volt). A nyolcadikosoknál magasabban, 115 pontnál húzták meg a limitet.
Mikor tartják a szóbeli vizsgákat a középiskolák?
Fontos: nem mindegyik középiskola szervez szóbeliket, csak ott tehetik kötelezővé, ahol az elmúlt években legalább kétszeres volt a túljelentkezés. Ahol szóbelit is tartanak, ott február 22-e és március 11-e között szervezik meg a diákok meghallgatását. A tematikát, a követelményeket saját oldalukon hozzák nyilvánosságra.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
