Február 22-e és március 11-e között tartják a középiskolák a szóbeli felvételiket. A legtöbb gimnázium csak azokat a diákokat hívja be a szóbelire, akik jó eredményt szereztek a központi írásbelin. A szóbeli vizsgák idei ponthatárait még nem hozták nyilvánosságra, ezért megnéztük, tavaly hány pont kellett ahhoz, hogy egy felvételizőt behívjanak a meghallgatásra.
A budapesti Szent István Gimnáziumban tavaly a 6 évfolyamos képzésre jelentkezők közül azokat hívták be szóbelizni, akik legalább 73 pontot szereztek a központi írásbelin, a négy évfolyamos képzésen 78 volt a ponthatár. Azok a hatodikosok, akik legalább 90, és azok a nyolcadikosok, akik legalább 91 pontot gyűjtöttek, mentességet kaptak, ők „egyszerűsített szóbeli meghallgatáson” vettek részt, az írásbeli pontszámuk alapján magyarból és matekból is automatikusan megkapták a szóbelin elérhető maximális pontszámot.
A szintén budapesti Leövey Klára Gimnáziumban tanulmányi területenként külön ponthatárt húztak, az angolos nyelvi előkészítő évfolyam szóbelijére például azok a diákok mehetettek el, akik minimum 112,5 szereztek, a németes csoport ponthatára 106,5 volt. A legalacsonyabb behívási ponthatárt egyébként a dráma csoportban húzták (95,5), a legmagasabbat pedig a már említett angolos nyelvi előkészítős, a történelmet, valamint az angolt emelt óraszámban tanuló csoportban – utóbbiaknál 112,5 pont volt. Mentességet természetesen itt is kaptak azok a felvételizők, akik ennél magasabb – szintén előre meghatározott – pontszámot szereztek.
A Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumba tavaly azokat hívták be szóbelizni, akik az általános iskolai és a központi írásbeli eredményükkel legalább 101 pontot szereztek – a reál orientációjú tagozatra pedig azok jelentkezhettek, akik matekból a központi írásbelin legalább 35 pontot gyűjtöttek.
A II. kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium oldalán három évre visszamenőleg meg lehet nézni, hány ponttól hívták be szóbelizni a felvételizőket – igaz, azt is hozzáteszik, hogy az idei ponthatárok az összes eredmény beérkezését követően alakulnak ki, a korábbi évekhez képest változhatnak.
Az Újpesti Babits Mihály Gimnáziumban tavaly a négy évfolyamos képzéseken 50 volt a behívási ponthatár (ezt az általános iskolai eredmények alapján kalkulált pontok nélkül, csak a központi írásbelin kellett elérni), míg a nyolc évfolyamos képzéseken 55 pont volt az alsó határ.
Az Újbudai József Attila Gimnáziumban tavaly azt a majdnem ötszáz diákot hívták be szóbelizni, aki a 150 addig elérhető pontból (központi írásbeli: 100 pont, hozott pontok: 50 pont) legalább 123-at szereztek.
A szintén budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium szóbelijén 2021-ben azok a hatodikosok vehettek részt, akik legalább 96 pontot gyűjtöttek a központi írásbelivel és az általános iskolai eredményeikkel (a maximális pontszám 150 volt). A nyolcadikosoknál magasabban, 115 pontnál húzták meg a limitet.
Mikor tartják a szóbeli vizsgákat a középiskolák?
Fontos: nem mindegyik középiskola szervez szóbeliket, csak ott tehetik kötelezővé, ahol az elmúlt években legalább kétszeres volt a túljelentkezés. Ahol szóbelit is tartanak, ott február 22-e és március 11-e között szervezik meg a diákok meghallgatását. A tematikát, a követelményeket saját oldalukon hozzák nyilvánosságra.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
