Hány ponttal lehetett bekerülni tavaly a népszerű budapesti gimnáziumok szóbelijére?

Február 22-e és március 11-e között tartják a középiskolák a szóbeli felvételiket. A legtöbb gimnázium csak azokat a diákokat hívja be a szóbelire, akik jó eredményt szereztek a központi írásbelin. A szóbeli vizsgák idei ponthatárait még nem hozták nyilvánosságra, ezért megnéztük, tavaly hány pont kellett ahhoz, hogy egy felvételizőt behívjanak a meghallgatásra.

  • Eduline

A budapesti Szent István Gimnáziumban tavaly a 6 évfolyamos képzésre jelentkezők közül azokat hívták be szóbelizni, akik legalább 73 pontot szereztek a központi írásbelin, a négy évfolyamos képzésen 78 volt a ponthatár. Azok a hatodikosok, akik legalább 90, és azok a nyolcadikosok, akik legalább 91 pontot gyűjtöttek, mentességet kaptak, ők „egyszerűsített szóbeli meghallgatáson” vettek részt, az írásbeli pontszámuk alapján magyarból és matekból is automatikusan megkapták a szóbelin elérhető maximális pontszámot.

A szintén budapesti Leövey Klára Gimnáziumban tanulmányi területenként külön ponthatárt húztak, az angolos nyelvi előkészítő évfolyam szóbelijére például azok a diákok mehetettek el, akik minimum 112,5 szereztek, a németes csoport ponthatára 106,5 volt. A legalacsonyabb behívási ponthatárt egyébként a dráma csoportban húzták (95,5), a legmagasabbat pedig a már említett angolos nyelvi előkészítős, a történelmet, valamint az angolt emelt óraszámban tanuló csoportban – utóbbiaknál 112,5 pont volt. Mentességet természetesen itt is kaptak azok a felvételizők, akik ennél magasabb – szintén előre meghatározott – pontszámot szereztek.

A Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumba tavaly azokat hívták be szóbelizni, akik az általános iskolai és a központi írásbeli eredményükkel legalább 101 pontot szereztek – a reál orientációjú tagozatra pedig azok jelentkezhettek, akik matekból a központi írásbelin legalább 35 pontot gyűjtöttek.

A II. kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium oldalán három évre visszamenőleg meg lehet nézni, hány ponttól hívták be szóbelizni a felvételizőket – igaz, azt is hozzáteszik, hogy az idei ponthatárok az összes eredmény beérkezését követően alakulnak ki, a korábbi évekhez képest változhatnak.

Az Újpesti Babits Mihály Gimnáziumban tavaly a négy évfolyamos képzéseken 50 volt a behívási ponthatár (ezt az általános iskolai eredmények alapján kalkulált pontok nélkül, csak a központi írásbelin kellett elérni), míg a nyolc évfolyamos képzéseken 55 pont volt az alsó határ.

Az Újbudai József Attila Gimnáziumban tavaly azt a majdnem ötszáz diákot hívták be szóbelizni, aki a 150 addig elérhető pontból (központi írásbeli: 100 pont, hozott pontok: 50 pont) legalább 123-at szereztek.

A szintén budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium szóbelijén 2021-ben azok a hatodikosok vehettek részt, akik legalább 96 pontot gyűjtöttek a központi írásbelivel és az általános iskolai eredményeikkel (a maximális pontszám 150 volt). A nyolcadikosoknál magasabban, 115 pontnál húzták meg a limitet.

Mikor tartják a szóbeli vizsgákat a középiskolák?

Fontos: nem mindegyik középiskola szervez szóbeliket, csak ott tehetik kötelezővé, ahol az elmúlt években legalább kétszeres volt a túljelentkezés. Ahol szóbelit is tartanak, ott február 22-e és március 11-e között szervezik meg a diákok meghallgatását. A tematikát, a követelményeket saját oldalukon hozzák nyilvánosságra.

Hozzászólások

Önkormányzati nyári napközis táborok 2026: még vannak szabad helyek, de érdemes gyorsan jelentkezni

A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.

„A Corvinus nemzetközibb, mint valaha, a dolgozók fizetése pedig több mint duplájára nőtt” – az egyetem szerint eredményes volt a modellváltás

Mi alapján tartja sikeresnek a modellváltást a Corvinus vezetése, hogyan zajlottak az elmúlt évek egyeztetései, nőhet-e a választott szenátusi tagok aránya, és pontosan mit értenek „európai normákhoz közelítő” működés alatt? Ezekről kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetemet azután, hogy az oktatói szakszervezet élesen bírálta az alapítványi modellt, és „rendszerváltást” sürgetett az intézményben.

Maruzsa Zoltán olyan gimnáziumi igazgatót nevezett ki, akit a tantestület nem támogatott, most tömeges felmondások jöhetnek

Komoly feszültség alakult ki a budapesti Németh László Gimnázium tantestületében az új igazgató kinevezése miatt. A pedagógusok egy része szerint az iskola élére olyan vezető került, akit korábban több konfliktus is övezett, és akinek kinevezését a tantestület többsége sem támogatta. Többen már a felmondásukat fontolgatják, ha nem történik változás az intézmény vezetésében.