Iskolaőrség, pótfelvételi, pedagógushiány és a tanári fizetések. Néhány olyan dolog, ami komolyan foglalkoztatta az utóbbi időben az oktatási szakembereket és mindenkit, aki kicsit is érintett valamelyikben. Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár válaszolt néhány kérdésre a jelenlegi problémák kapcsán.

Pótfelvételi és béremelés

Ösztöndíjas helyek is várhatók az idei pótfelvételin például a pedagógus-utánpótlás biztosítása érdekében, ugyanakkor nem csak a pályakezdőket lehet megszólítani a pályára vonzás érdekében - mondta nemrég a Magyar Nemzetnek Maruzsa Zoltán.

Az államtitkár azt is elmondta a tanárhiánnyal kapcsolatban, hogy több elemzés is készült az utánpótlás helyzetéről, amiből kiderül, hogy sokan mennek majd nyugdíjba a következő években. Szerinte eddig évi tízezren jelentkeztek a felsőoktatásba pedagógusképzésre, és mintegy hatezren szereztek diplomát évente. Hozzátette, hogy idén az általános eljárásban alacsonyabb lett a felvételizők száma, de az a terv, hogy az idei pótfelvételin lehetnek majd állami ösztöndíjjal támogatott férőhelyek például a pedagógus szakokon.

A pályaelhagyásról az a véleménye, hogy vissza kell csábítani azokat a tanár végzettségű embereket a szakmába, akik ugyan ilyen végzettséggel rendelkeznek, de más területen dolgoznak. Izgalmas és nem várt fejleménynek tartja, hogy bár a járvány idején csökken a munkahelyek száma, ez szerinte lehetőséget ad a tanári álláshelyek feltöltésére. Ezt azzal magyarázza, hogy véleménye szerint a pedagógus-életpálya kiszámítható. Hozzáteszi, hogy épp most emelnek a fizetéseken, bár a Pedagógusok Szakszervezete szerint ez nem béremelés.

„Jelentősen nő az intézményvezetői pótlék összege, ezenfelül évi legfeljebb 101 ezer forint odaítéléséről dönthetnek a munkáltatók” – mondta a béremelésekkel kapcsolatban Maruzsa Zoltán. Ezt a pénzt az intézményvezetők, iskolaigazgatók kaphatják. Részben jogszabály rögzíti, hogy mit kell érte tenni, számítanak például a lemorzsolódási mutatószámok vagy a kompetenciamérés eredményei. Az adott intézményre testreszabottan is meghatározhatnak feladatot, javulást bármely statisztikai mutatóban. Ez iskolánként változó lehet: valahol a hiányzások számának csökkenése a cél, máshol épp a szakkörök, fakultációk számának a növelése.

A pótfelvételi és a pedagógusképzés mellette másról is beszélt Maruzsa Zoltán. Bár a tanév már egy ideje véget ért, az államtitkár röviden értékelte a rendhagyó időszakot is. Három dolgot emelt ki, ami szerinte nagyon fontos. „Az egyik, hogy számos országtól eltérően úgy tudtunk átállni az új munkarendre, hogy egyetlen napot sem szünetelt az oktatás. Nagy eredmény továbbá, hogy a járványhelyzetben is meg tudtuk szervezni az érettségit, a szakmai vizsgákat és a felsőoktatási felvételit, vagyis az iskolaváltáshoz és a munkába álláshoz szükséges kimeneti „mérések” nem maradtak el. A harmadik, hogy eredményesen le tudtuk zárni a tanévet anélkül, hogy változtatni kellett volna annak hosszán” – mondta.

Az érettségivel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy középszinten egyáltalán nincs eltérés a korábbi évek eredményeihez képest. Szerinte az eredmények alapján sem előnyben, sem hátrányban nem voltak az idei érettségizők.

Mi lesz az őszi érettségikkel?

Maruzsa Zoltán elmondta, hogy az őszi érettségiknél magas jelentkezőszámra számítanak és az a terv, hogy mindenki le tud majd vizsgázni, aki most nem tudott. Arra számítanak, hogy jóval nagyobb számban lesznek előre hozott vizsgák, mivel ezeket most mintegy harmincezres nagyságrendben törölték. Egyelőre a hagyományos vizsgára készülnek, de azt mondja, hogy ha mégis másképpen alakulna, akkor már „van egy kipróbált modellünk, amihez nyúlni tudunk.”

Hogyan indulhat a tanév?

Maruzsa Zoltán nem olyan régen azt nyilatkozta, hogy remélhetőleg hagyományosan lehet elkezdeni az új tanévet. Megemlíti, hogy az áthelyezett szombati munkanapokon lehet szó tantermen kívüli, digitális munkarendről. Szerinte jó ötlet lehet például, ha megengednék az intézményeknek, hogy az érettségizők számára a vizsga előtti két hétre tantermen kívüli, digitális munkarendet vezessenek be.

Távoktatás és lemorzsolódás

Az államtitkár szerint egyáltalán nem növelte az otthoni tanulás a lemorzsolódást, sőt ellenkezőleg, azt látják, hogy csökkent a bukási arány. „Nem is kevéssel, 45 százalékkal.” Hozzáteszi, hogy mindez persze nem jelenti azt, hogy egyes intézményekben egyes tanulóknak ne lenne még az ősszel valami pótolnivalójuk.

Új NAT és iskolaőrség

„Az új tankönyveken intenzív munka zajlott, összesen 61 kötetet kellett átdolgozni, de ezek is időben elkészültek” – mondta el Maruzsa. Továbbra sem látnak okot arra, hogy el kelljen halasztani az új Nemzeti Alaptanterv bevezetését. Szerinte egy esetleges halasztás jelenleg már nagyobb káoszt okozna, hiszen minden szükséges előkészület megtörtént. „Az óraszámcsökkenés jelentős tehercsökkenést hoz mind a tanulóknak, mind a tanároknak” – tette hozzá.

Az iskolaőrséggel kapcsolatban elmondta, hogy sokkal egységesebb módon valósítható meg az indulás, ha az intézkedést az állami iskolák körében indítják el, így le lehet szűrni a tapasztalatokat, nehézségeket. „Ezek alapján láthatják majd az egyházi és a magánfenntartók, hogy jól működik-e, akarnak-e iskolaőröket fogadni” – mondta az államtitkár.