Érettségi statisztikák - nem lettek sem rosszabbak, sem jobbak az eredmények

Kevesebben érettségiztek, az eredmények összességében nem változtak, viszont kevesebb a bukás és rosszabbak lettek az emelt szintű vizsgák - újabb tanév végi összegzés.

  • Eduline/MTI

"Sikeres tanévet tudtunk zárni" - jelentette ki Maruzsa Zoltán, ahogy már megírtuk: az érettségi jegyek átlaga idén 3,61 volt, ami nem tér el a 2013 és 2019 közötti átlageredményektől, amelyek 3,57 és 3,71 között alakultak.

Az államtitkár azt mondta: annak ellenére, hogy mások voltak a felkészülés körülményei, nem lettek "sem rosszabbak, sem jobbak" az érettségi eredmények. Az elégtelen osztályzatok aránya idén csupán 0,89 százalék volt, ez javulást jelent a 2013 és 2019 közötti időszak 1,5 és 1,02 százalék között mozgó értékéhez képest.

Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke arról, hogy az előző évekhez képest ebben az évben 30 ezerrel kevesebben tettek érettségi vizsgát, azt mondta: idén biztonsági okokból nem volt mód arra, hogy a tavaszi időszakban előrehozott vizsgát tegyenek a tanulók, érettségi bizonyítványt azonban lényegesen többen kaptak, mint az elmúlt években.

A tantárgyankénti eredményekre térve ismertette: középszinten nincs statisztikai eltérés, a három fő tantárgy esetében az elmúlt évek átlaga 3,45, idén pedig 3,47. Azokból a tantárgyakból, amelyekből kevesebben vizsgáztak, vannak eltérések, de azok sem jelentősek - jegyezte meg.

Emelt szinten a három fő tantárgy esetében a vizsgaeredmények átlaga az elmúlt négy évben 66 százalék volt, idén 60 százalék.  Az eredmény csökkenésének oka - tette hozzá az államtitkár -, hogy 2019-hez képest idén jelentősen, 26 százalékkal nőtt a vizsgák száma, mivel kötelező lett egy tárgyból az emelt szintű vizsga a felsőoktatási felvételihez.

Maruzsa Zoltán beszámolt arról is, hogy a tankerületi fenntartású intézményekben az 1-12. évfolyamon - 45 százalékkal - 1,5 százalékra csökkent az évismétlések aránya, ami 45 százalékos csökkenést jelent azt ezt megelőző tanév 2,7 százalékos arányával összevetve.

Mi lesz jövőre?

Az új Nemzeti alaptanterv (Nat) bevezetése miatt június közepén kiegészült a tankönyvjegyzék, a köznevelési intézmények idén tavalyhoz képest 385 ezerrel több, összesen 13 millió 455 ezer tankönyvet rendeltek meg - mondta az államtitkár. Hozzátette: az új Nat miatt az első, ötödik és kilencedik évfolyamon más, átdolgozott tankönyveket kapnak a tanulók. Elkezdődött a tankönyvek gyártása, kiszállításuk augusztus elején kezdődik.

Tanári fizetéssel indulnak az iskolaőrök?

Még cafatéirát is ígérnek a kezdő pedagógusi fizetés mellé azoknak, akiknek elvégeznek egy tanfolyamot augusztusban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.