PDSZ-felmérés: a pedagógusok több mint fele szerint nem lehet következmények nélkül véleményt mondani a közoktatásban

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből az is kiderült, hogy a legtöbben a túlzott adminisztrációt, a magas munkaterhelést és a létszámhiányt tartják a rendszer legnagyobb problémáinak.

A kérdőívet július 10-ig közel hatezren töltötték ki, a válaszadás pedig a hónap végéig folytatódik. A felmérés célja, hogy a szakszervezet feltérképezze, mely problémák nehezítik leginkább a köznevelésben dolgozók mindennapjait. A legtöbben általános iskolákból (39,5 százalék) és óvodákból (34,2 százalék) töltötték ki a kérdőívet, de gimnáziumokból, technikumokból, gyógypedagógiai intézményekből és pedagógiai szakszolgálatoktól is érkeztek válaszok.

Az eddigi részeredményeket a Népszava hozta nyilvánosságra, melyből kiderült, hogy a kitöltők 51 százaléka úgy érzi, nem mondhatja el következmények nélkül a véleményét a munkahelyén.

A pedagógusok szerint a legnagyobb gondot a túlzott adminisztráció jelenti, ezt a válaszadók 49,9 százaléka jelölte meg. Ezt követi a magas munkaterhelés (42,6 százalék), a munkakörön kívüli feladatok (39,8 százalék), a helyettesítések (39,7 százalék) és a létszámhiány (27 százalék). Ennél a kérdésnél több problémát is meg lehetett jelölni.

A megbecsültség érzése is megosztja a köznevelésben dolgozókat. A válaszadók 44 százaléka úgy érzi, megbecsült munkatárs, míg 42,2 százalékuk nem ért egyet ezzel. További 13,8 százalék nem tudta megítélni saját helyzetét.

A felmérésből az is kiderül, hogy a kitöltők 87,7 százaléka nem tagja egyetlen szakszervezetnek sem. A PDSZ-hez a válaszadók 8 százaléka, más érdekképviselethez pedig 4,3 százalék tartozik.

Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy hiába dolgozna újra a közoktatásban a pályaelhagyó pedagógusok többsége, a Tanítanék Mozgalom szerint egyesek korábbi közéleti szerepvállalásuk miatt hátrányba kerülhetnek az álláskeresés során. Ezek után nem meglepő, hogy az oktatásban dolgozók közül sokan nem merik vállalni a véleményüket.

Megfogadta a PDSZ javaslatát a kormány: enyhült a figyelmeztető pedagógussztrájk szabályozása

Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról: a köznevelési törvény módosításában már úgy szerepel, hogy a legfeljebb kétórás figyelmeztető sztrájkra nem vonatkoznak a rendes munkabeszüntetéshez előírt bejelentési és határidőszabályok. A PDSZ szerint ezzel sikerült megőrizni a figyelmeztető sztrájk valódi funkcióját, azonban a legfontosabb vitás kérdésekben – köztük a tanítás kötelező biztosításában – továbbra sincs egyetértés.

Hozzászólások

Mit tesz az AI az oktatással és mit kezdjen az oktatás az AI-jal?

Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Megszólalt a Fidesz: a Tempus Közalapítvány mindig a jogszabályoknak megfelelően működött

Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.