PDSZ-felmérés: a pedagógusok több mint fele szerint nem lehet következmények nélkül véleményt mondani a közoktatásban

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből az is kiderült, hogy a legtöbben a túlzott adminisztrációt, a magas munkaterhelést és a létszámhiányt tartják a rendszer legnagyobb problémáinak.

A kérdőívet július 10-ig közel hatezren töltötték ki, a válaszadás pedig a hónap végéig folytatódik. A felmérés célja, hogy a szakszervezet feltérképezze, mely problémák nehezítik leginkább a köznevelésben dolgozók mindennapjait. A legtöbben általános iskolákból (39,5 százalék) és óvodákból (34,2 százalék) töltötték ki a kérdőívet, de gimnáziumokból, technikumokból, gyógypedagógiai intézményekből és pedagógiai szakszolgálatoktól is érkeztek válaszok.

Az eddigi részeredményeket a Népszava hozta nyilvánosságra, melyből kiderült, hogy a kitöltők 51 százaléka úgy érzi, nem mondhatja el következmények nélkül a véleményét a munkahelyén.

A pedagógusok szerint a legnagyobb gondot a túlzott adminisztráció jelenti, ezt a válaszadók 49,9 százaléka jelölte meg. Ezt követi a magas munkaterhelés (42,6 százalék), a munkakörön kívüli feladatok (39,8 százalék), a helyettesítések (39,7 százalék) és a létszámhiány (27 százalék). Ennél a kérdésnél több problémát is meg lehetett jelölni.

A megbecsültség érzése is megosztja a köznevelésben dolgozókat. A válaszadók 44 százaléka úgy érzi, megbecsült munkatárs, míg 42,2 százalékuk nem ért egyet ezzel. További 13,8 százalék nem tudta megítélni saját helyzetét.

A felmérésből az is kiderül, hogy a kitöltők 87,7 százaléka nem tagja egyetlen szakszervezetnek sem. A PDSZ-hez a válaszadók 8 százaléka, más érdekképviselethez pedig 4,3 százalék tartozik.

Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy hiába dolgozna újra a közoktatásban a pályaelhagyó pedagógusok többsége, a Tanítanék Mozgalom szerint egyesek korábbi közéleti szerepvállalásuk miatt hátrányba kerülhetnek az álláskeresés során. Ezek után nem meglepő, hogy az oktatásban dolgozók közül sokan nem merik vállalni a véleményüket.

Megfogadta a PDSZ javaslatát a kormány: enyhült a figyelmeztető pedagógussztrájk szabályozása

Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról: a köznevelési törvény módosításában már úgy szerepel, hogy a legfeljebb kétórás figyelmeztető sztrájkra nem vonatkoznak a rendes munkabeszüntetéshez előírt bejelentési és határidőszabályok. A PDSZ szerint ezzel sikerült megőrizni a figyelmeztető sztrájk valódi funkcióját, azonban a legfontosabb vitás kérdésekben – köztük a tanítás kötelező biztosításában – továbbra sincs egyetértés.

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lannert Judit: lesújtó helyzetben a gyermekvédelem, 9,5 milliárdos krízisprogram indul

Kilenc és fél milliárd forintos azonnali krízisprogram indításáról döntött a kormány a gyermekvédelem területén, miután az újonnan elkészült Gyermekvédelmi Diagnózis szerint a helyzet lesújtó – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. Hozzátette, a problémák 16 éve ismertek voltak a korábbi kormány előtt, amely nem a megoldásukon, hanem az elfedésükön dolgozott.