Hiába a hőhullámok, Magyarország éghajlata nem lesz mediterrán

A klímaváltozás következménye már egyértelműen látható a magyarországi mérési adatokban is: a nyarak és a telek melegszenek, a hőhullámok pedig egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek. A csapadék eloszlása is szélsőségessé válhat, ami együtt jár a nyári aszálykockázat növekedésével.

A század végére évente akár több mint negyven hőségnap is lehet Magyarországon, miközben hosszabb száraz időszakokra és hevesebb esőzésekre kell felkészülni – derült ki az MTA Biztos hang című podcastjának legutóbbi adásából.

Az éghajlatváltozás hatásai már nem csak előrejelzésekben jelennek meg, a nyarak melegedtek a legerősebben, de a telek hőmérséklete is jelentősen emelkedett. Az átmeneti évszakokban egyelőre mérsékeltebb a változás - erről Lakatos Mónika, a HungaroMet éghajlatkutatója és Kis Anna, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa beszélt.

2007 óta ez volt a legsúlyosabb hőhullám

Lakatos szerint a hazai melegedés az 1980-as évektől vált különösen intenzívvé. A magas hőmérséklethez kapcsolódó szélsőségek az 1990-es évektől kezdtek látványosan gyakoribbá válni, 2000 után pedig tovább erősödött a folyamat. Jól mutatja a változás ütemét, hogy Magyarország tíz legmelegebb nyara közül mindössze egy, az 1992-es volt 2000 előtt.

A 2026. júniusi rendkívüli hőhullám újabb figyelmeztetés, 2007 óta ez volt a legsúlyosabb hazai hőhullám. A Kárpát-medencében a felmelegedés egyik legnyilvánvalóbb jele éppen az, hogy ezek az időszakok gyakoribbá, hosszabbá és intenzívebbé válnak. Míg korábban a tartós hőség elsősorban július végére és augusztus elejére volt jellemző, ma már májusban vagy június elején megkezdődhet, és akár szeptemberben is kialakulhat hőhullám.

A következő évtizedekben tovább nő a szélsőségesen meleg napok száma: az 1971–2000-es időszakban Magyarországon évente átlagosan 17 hőségnapot regisztráltak, a század közepére legalább nyolccal, a század végére pedig akár huszonhéttel emelkedhet az éves számuk, vagyis az évszázad végén már több mint negyven hőségnappal számolhatunk egy átlagos évben.

A csapadék eloszlása is szélsőségesebbé válhat

Kis szerint nyáron hosszabb csapadékmentes időszakokra és hevesebb esőzésekre lehet számítani, viszont a rövid idő alatt lezúduló nagy vízmennyiség nem képes pótolni a csendes, áztató esőt.

„Az intenzív záporok vizének kisebb része szivárog be a talajba, nagyobb része gyorsan elfolyik, ezért a növényzet és a mezőgazdaság számára kevésbé hasznosul. Így a heves esőzések gyakoribbá válása együtt járhat a nyári aszálykockázat növekedésével.”

Fontos, hogy Magyarország ettől még nem válik egyszerűen mediterrán éghajlatú országgá. Bár a hőmérséklet egyes mediterrán városok jelenlegi klímájához közelíthet, a csapadék éven belüli eloszlása eltérő marad. A mediterrán térségekben a nyár rendszerint nagyon száraz, Magyarországon viszont várhatóan továbbra is a nyár lesz a legcsapadékosabb évszak – csak egyre egyenetlenebbül eloszló esőkkel.

Hozzászólások

Pilz Olivér is tankerületi vezető lett

Alig két hónappal azután, hogy három év kihagyás után visszatért a tanításhoz, már tankerületi igazgatóként folytatja munkáját Pilz Olivér. A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója november 5-től a Miskolci Tankerületi Központ élére kerül.

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.