Videón, miért életveszélyes felmászni egy vagon tetejére
A magasfeszültség miatt pillanatok alatt lángra lobbant a vagon tetején bábu abban a videóban, melyet a MÁV osztott meg a közösségi oldalán a budafoki baleset után.
Tizenöt éves volt Soma, amikor egy vasútállomáson megpróbálta megmenteni a barátját, de ő maga is súlyos áramütést szenvedett. Testének több mint fele megégett, azóta számtalan műtéten és hosszú rehabilitáción van túl.
Négy évvel ezelőtt egy sárospataki vasútállomáson a 15 éves fiú barátja felmászott egy tehervagon tetejére, ahol nagyfeszültségű áramütés érte. Soma azonnal segíteni próbált, de közben ő maga is életveszélyes sérüléseket szenvedett.
A Bethesda Gyermekkórház közösségi oldalán azt írta: a fiú úgy kapott súlyos áramütést, hogy nem is ért hozzá a vezetékhez. Testének több mint 50 százaléka megégett. Hosszú hetekig küzdöttek az életéért. Éveken át tartó gyógyulás, műtétek sorozata, bőrátültetés és rehabilitáció várt a fiúra ezután, és tart mind a mai napig, négy évvel a baleset után.
Mindig, minden körülmények között a lehető legtávolabb legyetek a nagyfeszültségtől, rengeteg vagány dolog van a világban, de vonat tetejére mászni, vagy nagyfeszültségű vezetéket megközelíteni nem vagány!
-üzente Soma
A Bethesda Gyermekkórház arra is figyelmeztetett, hogy a 25 ezer voltos áram akár két méteres távolságból is átugorhat a levegőn keresztül.
A kórház ezért arra kérte a szülőket, hogy a nyári szünetben különösen beszéljenek gyerekeikkel a vasúti területek és a nagyfeszültség veszélyeiről. Egy pillanatnyi kíváncsiság ugyanis életre szóló következményekkel járhat.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy július 10-én, Budafok-Hároson a tiltott, üzemi területére, a vágányok közé bement három 17 év körüli tinédzser, majd felmásztak az állomáson álló szerelvény tetejére, ahol egyikük áramütés következtében azonnal életét vesztette.
A magasfeszültség miatt pillanatok alatt lángra lobbant a vagon tetején bábu abban a videóban, melyet a MÁV osztott meg a közösségi oldalán a budafoki baleset után.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Kapa Mátyás Péter éppen azokkal a tanárokkal kerül munkáltatói kapcsolatba, akiknek az érdekeivel szemben korábban jogi képviseletet látott el. November 5-től Kapa Mátyás Péter vezeti a Dunakeszi Tankerületi Központot, amelyet korábban két, pedagógusok által indított jogvitában is képviselt.
Sinka Edit, a központ elnöke szerint luxus lenne továbbra is úgy jelentős forrásokat fordítani oktatásfejlesztésre, hogy nem ismerik a programok tényleges eredményességét.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Új összetételben működik tovább a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa, amely a fiatalokat érintő kormányzati javaslatokról is véleményt mondhat. A testületben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája mellett az Országos Diáktanács is állandó képviseletet kap.
A maximális szerezhető pont mindenhol egységesen 100, a számítás módjáról azonban az egyetemek döntenek.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
Azoknak a tanároknak, akik a 2026/2027-es tanévre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tartalmi megújító vagy gyakornoki képzését választották, ismét dönteniük kell a továbbképzésükről.