Gyorsan kell lépni rollerügyben Vitézy Dávid szerint
A közlekedési miniszter elmondta, mivel a gyerekek és fiatalok naponta szenvednek súlyos rollerbalesetet, ezért hamarabb kell módosítaniuk a KRESZ-t.
A magasfeszültség miatt pillanatok alatt lángra lobbant a vagon tetején bábu abban a videóban, melyet a MÁV osztott meg a közösségi oldalán a budafoki baleset után.
A MÁV közösségi oldalán osztott meg egy felvételt arról, hogy a 25 000 voltos láthatatlan áramnak nem kell hozzáérés, messziről is lesújt.
A látványos szemléltető videót azután tették közzé, hogy július 10-én, Budafok-Hároson a tiltott, üzemi területére, a vágányok közé bement három 17 év körüli tinédzser, majd felmásztak az állomáson álló szerelvény tetejére, ahol egyikük áramütés következtében azonnal életét vesztette.
A másik fiatal pedig súlyos égési sérüléseket szenvedett és leesett a magasból. Harmadik társuk fizikai sérülés nélkül megúszta ugyan, de végignézte a szörnyű tragédiát
– írták a posztban.
Az eset kapcsán Balatoni József „Jocó bácsi” is megszólalt közösségi oldalán.
Hány értelmetlen tragédiának kell még történnie ahhoz, hogy végre mindenkihez eljusson: soha nem mászunk fel vasúti kocsik tetejére!!! Életveszélyes. Egy menő kép, egy jól kinéző videó nem ér annyit, mint valakinek az élete. Ez a tett nem menő, hanem nettó őrültség és felelőtlenség. Mégis minden évben történik több tragédia.
– fejtette ki Jocó bácsi a posztjában, majd kitért arra is, hogy évekkel ezelőtt a környezetében is történt ilyen egy fiatallal, aki végül túlélte a balesetet, de egy életre viseli a nyomait, a fájdalmakat és kínt, mert mindene megégett.
A közlekedési miniszter elmondta, mivel a gyerekek és fiatalok naponta szenvednek súlyos rollerbalesetet, ezért hamarabb kell módosítaniuk a KRESZ-t.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.