A megoldást inkább a 2015 óta befagyasztott vetítési alap emelése jelentené a Pedagógusok Szakszervezete szerint.
A bejelentett 10 százalékos ágazati szakmai pótlék, amit július 1-től kaphatnak meg a tanárok, nem béremelés – mondta el a Népszavának a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás.
Szerinte a valódi béremelés azt jelentené, ha a tanári bérek 2015 óta befagyasztott vetítési alapját (ami a 2014-es minimálbér összege, 101 500 forint) emelnék meg, ám ez nem történt meg.
A szakmai ágazati pótlék - ami bruttó 20-40 ezer forint - a PSZ alelnöke szerint nem fogja megállítani a pályaelhagyást és a tanárszakra jelentkezők számának csökkenését.
A 10 százalékos pótlékemelés után egy pályakezdő fizetése bruttó 231 ezer forint lesz. Miközben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a diplomás pályakezdők átlagkeresete 344 ezer forint. Egy nyugdíj előtt álló mesterpedagógus bruttó 528 ezer forintra számíthat, miközben a diplomás átlagkereset megközelíti a 700 ezer forintot - mondta az oldalnak Totyik Tamás.
A PSZ évek óta azt szeretné elérni, hogy a tanárbérek vetítési alapja újból a mindenkori minimálbér összege legyen, ami jelenleg 161 ezer forint. A szakszervezet számításai szerint az alap befagyasztásával egy nyugdíj előtt álló pedagógus bruttó 6 millió forinttól esett el az utóbbi öt évben.
Augusztusban jöhet a tanárok 10 százalékos fizetésemelése
Azaz ha minden jól megy, még a nyári szünetben megérkezik az emelt fizetés - írja a Magyar Nemzet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
