A kormány szerint a közoktatásban kötelezővé tett rendszer körül úgy szorították ki a versenyt, hogy végül egyetlen szereplő maradt a piacon.
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter bejelentette, hogy az átvilágítás során kiderült, hogy a KRÉTA, a Neptun és a Poszeidon informatikai rendszereknek kezdetben még voltak versenytársai, azonban az előző kormány olyan pályázati feltételeket alakított ki, amelyek fokozatosan kiszorították a konkurenciát a piacról.
Úgy látjuk, hogy a verseny teljesen eltűnt, a kormány és az intézmények kiszolgáltatottá váltak, és indokolatlanul magasak lettek az árak
– fogalmazott Tanács Zoltán.
A minisztérium 2019-ig visszamenőleg vizsgálta a beszerzéseket. A miniszter szerint ebben az időszakban több mint 100 milliárd forintot fordítottak a KRÉTA, a Neptun és a Poszeidon rendszereire. Az ügyben egy 40 oldalas feljelentést készítettek részletes mellékletekkel.
Tanács Zoltán szerint a vizsgálat alapján előbb titkos döntésekkel kötelezővé tették a rendszerek – köztük a közoktatásban használt KRÉTA – alkalmazását, miközben a szerzői jogok és a forráskód egy magánvállalkozás kezében összpontosult. A miniszter azt is állította, hogy több döntés nem jelent meg a Magyar Közlönyben, és a 2026-os országgyűlési választások előtti utolsó hetekben csak ezen a területen közel 20 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket.
A KRÉTA-t a Köznevelési Tanulmányi és Regisztrációs Alaprendszer fejlesztője, az EduDev Zrt. működteti. (A tulajdonosa – a Neptunhoz hasonlóan – egyébként Fauszt Zoltán, akiről az Átlátszó korábban megírta, hogy 2000 és 2014 között az egykori felsőoktatási államtitkár, majd miniszter, Palkovics László üzlettársa.) A cég saját bemutatkozása szerint többféle oktatási, adminisztrációs és információs szoftvert fejleszt.
A rendszerrel rengeteg probléma volt az elmúlt években. 2025 áprilisában több jelzés érkezett arról, hogy a szülői KRÉTA-alkalmazás két héten át nem működött iOS-rendszerű készülékeken. A szülők hiába próbálták elérni az ügyfélszolgálatot, nem kaptak választ. Szerkesztőségünk akkor több telefonszámon is próbálkozott, sikertelenül.
A 2025/2026-os tanév elején pedig a Szülői Hang Facebook-csoportban több szülő jelezte, hogy gyereke iskolájában a tanév első napjaiban egyáltalán nem működött a rendszer. Volt, ahol a diákok még az órarendjüket sem tudták megnézni, és sok szülő is arról panaszkodott, hogy nem tud belépni a szülői felületre, és a tanároknak is órákba telik, amíg valamit el tudnak intézni a KRÉTA-ban.
A téli szünet könnyen visszaveti a nyelvtanulást, különösen a beszédkészséget. Pedig napi 20-30 perc célzott gyakorlás elegendő ahhoz, hogy a tanulók januárban ugyanonnan folytathassák, ahol abbahagyták. Ebben segít a KRÉTA-rendszerben ingyenesen elérhető Idegennyelvi Felkészítő Modul (IFM).
Nyelvvizsgáért vagy emelt szintű érettségiért járó pluszpontokra valószínűleg minden felvételiző számít, arra azonban már jóval kevesebben, hogy egyes szakokon például hangszerismeretért vagy az Educatio Kiállításon való részvételért is kaphat többletpontot.
A kormány szerint a közoktatásban kötelezővé tett rendszer körül úgy szorították ki a versenyt, hogy végül egyetlen szereplő maradt a piacon.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből az is kiderült, hogy a legtöbben a túlzott adminisztrációt, a magas munkaterhelést és a létszámhiányt tartják a rendszer legnagyobb problémáinak.
Bár már közeledik a július 23-a, de még mindig előfordulhat, hogy nem a végleges pontszámotokat mutatja a rendszer.
Tizenöt éves volt Soma, amikor egy vasútállomáson megpróbálta megmenteni a barátját, de ő maga is súlyos áramütést szenvedett.
Rápli Róbert, a TISZA képviselője felszólalt a parlamentben azzal kapcsolatban, hogy a pedagógusok kapják vissza a sztrájkjogukat, és a nevelőtestület véleményezhesse a vezetők kinevezését.
