Jön az iskolaőrség: 12 évre csökkentik a büntethetőségi korhatárt

Benyújtotta a kormány a parlamentnek az iskolaőrségről szóló törvényjavaslatot.

  • Eduline

Az iskolaőri rendszer bevezetését Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be május végén. A miniszter azt mondta akkor, hogy ötszáz iskolában lesz iskolaőrség.

A törvényjavaslat azt mondja ki, hogy az iskolaőr "kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott személy", aki közfeladatot ellátó személynek minősül és rendőrségi alkalmazott lesz. Az iskolaőrök egyenruhát, szolgálati igazolványt és jelvényt kapnak, az egyenruhájukon fel lesz tüntetve az iskolaőr szó. Az iskolaőrök "intézkedési és kényszerítő eszköz-alkalmazási jogosultsága csak a nevelési, oktatási intézmény területére terjed ki tanítási időben" – olvasható a tervezetben.

A javaslatban az is szerepel, hogy az iskolaőrök testi kényszert, szökésének vagy önkárosításának veszélye esetén bilincset, támadás megakadályozására vagy az ellenszegülés esetén pedig vegyi eszközt és rendőrbotot alkalmazhatnak, illetve használhatnak.

Ezen felül a törvényjavaslat kiterjeszti a büntethetőség alsó korhatárának 14-ről 12 évre leszállítását a hivatalos személyek, közfeladatot ellátó személyek és a támogatóik elleni erőszak esetére is.

Illetve az is helyet kapott a javaslatban, hogy "ha egy tanköteles korú vagy azt a kort betöltve továbbtanuló gyereket/fiatalt a bíróság bűnösnek mond ki, de nem ítéli szabadságvesztésre, a családja egy évre elveszíti az úgynevezett iskoláztatási támogatást", vagyis a családi pótlékot. Emellett ezentúl ha a bíróság egy fiatalkorút elítél, akkor "a bűnügyi költség a fiatalkorú gondozásáért felelős nagykorú személyt is terhelheti", olvasható a törvényjavaslatban.

Jönnek az iskolarendőrök - megoldás vagy csak büntetés?

A tanárokat védenék az agressziótól, ám több szakember szerint csak tüneti kezelés, hogy szeptembertől iskolaőröket küld 500 általános és középiskolába a kormány, akik a 12 évesnél idősebb gyerekeket szükség esetén meg is bilincselhetik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.