A NAT ellenes tüntetést is későbbre halasztják

A szervezők a központi március 15-ei ünnepség lefújása után döntöttek így.

  • Eduline

Elmarad a módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetése ellen meghirdetett március 15-i tüntetés – tudta meg a hvg.hu a demonstrációt szervező Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom kommunikációs alelnökétől. Erről egyeztettek a szakszervezetekkel és más civil szervezetekkel is.

Tarnay Kristóf Ábel a lapnak elmondta, miután a koronavírus terjedésének veszélye miatt az operatív törzs javaslatára lefújták a március 15-ei rendezvényt, úgy döntöttek, számukra is az a felelős döntés, ha elhalasztják a NAT ellenes tüntetést.

A demonstrációt mindenképpen szeretnék majd pótolni, de egyelőre nem tudtak új időpontot mondani. Addig is online kampánnyal, jogi, illetve szimbolikus nyomásgyakorlására készülnek.

Már több mint 200 iskolában tiltakoznak a NAT ellen

Már 211 iskolában, összesen 65 különböző településen tiltakoznak az új Nemzeti alaptanterv (NAT) ellen.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.