Ez a NAT és kerettanterv bizony továbbra is a magyartanítás Mohácsa vagy Trianonja - mondja a tegnap megjelent kerettantervek kapcsán a Magyartanárok Egyesülete elnöke, Arató László.
Magyarból a kerettanterven van némi felszíni kozmetikázás, de valójában még rettenetesebb, mint a NAT. 155 oldal – ez már eleve kizárja a tanári szabadságot. Ugyanúgy nem kerettanterv, ahogy a NAT nem alaptanterv, nem kereteket ad, hanem minden négyzetcentimétert teljesen kitölt. Sőt túlcsordul. Kilencedik és tizenkettedik között 117 szerzővel és 269 művel kell kötelezően foglalkozni. A 2012-ben szereplő – szintén irreális – hat helyett tíz életművel! Szép példa ez a kompetenciafejlesztést, differenciálást lehetővé tevő tananyagcsökkentésre vonatkozó állítások álságos voltára
– írja Arató László Facebook-oldalán, hozzátéve: az ajánlott szerzőkre és művekre – ide került be Kertész és Ottlik is – a 269 kötelező mű mellett semmiképp sem kerülhet sor, mivel 5-6.-ban kilenc, 7-8.-ban négy óra jut az ifjúsági irodalomra.
De örülhetünk, mert a hazafiasabbá tétel jegyében Juhász Gyulától kikerült a Tápai lagzi, de bekerült a Trianon. Tessék összevetni a két vers minőségét! Jelképes példa, és még sok van ilyen. Petőfi és Arany is hazafiasabbá van téve: Petőfi a Magyar vagyokkal és a Honfidallal, Arany a Kozmopolita költészettel. József Attila külváros-versei természetesen kisöpörtettek, hisz a Külvárosi éj, az Elégia bizonyára jelentéktelen művek. Még rengeteg ilyen apró példa található. Az is igen árulkodó, hogy mindkét oktatási szakaszban megjelenik egy-egy "Vérző Magyarország" című Trianon-fejezet - ahogy 1978 előtt is volt a tantervben és az egyentankönyvben tanácsköztársaság-fejezet. Utazás a múltba, csak az irodalom autonómiáját meggyalázó politikai preferencia más
- folytatja az egyesület elnöke. Arról nem is beszélve - teszi hozzá - hogy a KET törvénysértő is, mert egy miniszteri rendelet nem írhatja felül a kormányrendeletet, ami jogszabály.
A szemlélet korlátoltságának ijesztő példája, hogy az ajánlott (választható) művekre csak akkor kerülhet sor, ha a törzsanyag minden darabját leadtuk. Tehát - ha komolyan veszem - Ady esetében a csak ajánlott Elbocsátó, szép üzenetet nem taníthatom a Léda-versek között, a kötelező Héja-nász az avaron mellett, csak az Emlékezés egy nyáréjszakára és az Őrizem a szemed után. Stb. Praktikus. Persze ezt komolyan venni nem lehet, csak röhögni vagy sírni
- írja Arató László. Végül kijelenti: "ez a NAT és kerettanterv bizony továbbra is a magyartanítás Mohácsa vagy Trianonja".
"Visszakerültek" a NAT-ból eltűnt szerzők: így fog kinézni a magyaróra a középiskolákban
Az új szerzők kötelező irodalomként bekerültek az új kerettantervbe is, míg az eddig eltűntnek vélt írók, bár ajánlottként, de megmaradtak a szerzők listáján. Az olvasásra, mint élményre nem helyeznek kifejezetten hangsúlyt, csupán fontos készségként, fejlesztendő kompetenciaként emlegetik a szövegben. Az óraszámok a 9-10. évfolyam tekintetében csökkentek, míg 11-12.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
