Megjelentek az új Nemzeti alaptantervet (NAT) kiegészítő kerettantervek, megnéztük hogyan változott meg a jelenleg aktuálishoz és az új NAT-hoz viszonyítva.

Az új NAT nem segít abban, hogy megszerettesse a középiskolás korú gyerekekkel az olvasást - ezt korábban egyetemi oktatók fogalmazták meg nyílt levelükben. A még aktuális kerettantervben mindez kifejezetten szerepel is mint megfogalmazott cél: "az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése". Az új kerettanterv azonban nem helyez külön hangsúlyt a megszerettetésre, nem közelíti meg élmény szempontjából a témát. Mindössze annyit ír: "A magyar nyelv és irodalom tantárgynak ezért van kitüntetett szerepe: gondolkodni tanít, ismereteket ad át, szellemi, erkölcsi örökséget hagyományoz." Később kiemeli, hogy a diákoknak meg kell őrizniük kíváncsiságukat, ehhez pedig az kell, hogy olvasó emberekké neveljék őket, akik többek között többféle olvasási és értelmezési technikákkal bírnak.

A NAT-tól leginkább (és legtöbbek által) hiányolt Ottlik Géza, Kertész Imre és Németh László - Füst Milán kivételével - bekerültek a 9-12. évfolyamos kerettantervbe, bár leginkább ajánlott szerzőkként. Újdonság, hogy a kortárs szerzők - szintén ajánlott - listája bővült Esterházy Péterrel is. A már sokat emlegetett új kötelezőként pedig valóban bekerült a kerettantervbe is Herczeg Ferenc és Wass Albert.

Az óraszámok

A 9–10. évfolyamon csökkentek a kötelező óraszámok: a magyar nyelv és irodalom tantárgyak alapóraszáma 238 óra az új kerettanterv szerint, ez jelenleg 260 órát jelent az iskolákban. Vagyis szeptembertől a 9. évfolyamon 1 óra nyelvtan, 2 óra irodalom, 10. évfolyamon 1 óra nyelvtan, 3 óra irodalom lesz.

A 11–12. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgyak alapóraszáma nőtt: a jelenlegi 242 óráról 256 óra emelték. A 11. évfolyamon a magyar nyelv 1 óra, irodalom 3 óra, a 12. évfolyamon a magyar nyelv 1 óra, az irodalom 3 óra lesz hetente.

A kerettanterv szerint az órakeret minimum 80%-át a törzsanyagra kell fordítani - ez a szám jelenleg még 90 százalékot jelent az aktuális kerettanterv szabályai szerint. Az órakeret 20%-a a szaktanár szabad választását képezi a tananyagok mélyebb, sokszínűbb tanítására, ismétlésre, gyakorlásra vagy a tanórán kívüli tudásszerzésre (múzeumlátogatás, színházi előadás megtekintése, előadó meghívása), kompetenciafejlesztésre, projektmunkák megalkotására lehet felhasználni - fogalmaznak.

A kötelező olvasmányok a következők: