"Visszakerültek" a NAT-ból eltűnt szerzők: így fog kinézni a magyaróra a középiskolákban

Az új szerzők kötelező irodalomként bekerültek az új kerettantervbe is, míg az eddig eltűntnek vélt írók, bár ajánlottként, de megmaradtak a szerzők listáján. Az olvasásra, mint élményre nem helyeznek kifejezetten hangsúlyt, csupán fontos készségként, fejlesztendő kompetenciaként emlegetik a szövegben. Az óraszámok a 9-10. évfolyam tekintetében csökkentek, míg 11-12. évfolyamon nőttek magyar nyelv és irodalomból az új kerettanterv szerint.

  • Eduline

Megjelentek az új Nemzeti alaptantervet (NAT) kiegészítő kerettantervek, megnéztük hogyan változott meg a jelenleg aktuálishoz és az új NAT-hoz viszonyítva.

Az új NAT nem segít abban, hogy megszerettesse a középiskolás korú gyerekekkel az olvasást - ezt korábban egyetemi oktatók fogalmazták meg nyílt levelükben. A még aktuális kerettantervben mindez kifejezetten szerepel is mint megfogalmazott cél: "az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése". Az új kerettanterv azonban nem helyez külön hangsúlyt a megszerettetésre, nem közelíti meg élmény szempontjából a témát. Mindössze annyit ír: "A magyar nyelv és irodalom tantárgynak ezért van kitüntetett szerepe: gondolkodni tanít, ismereteket ad át, szellemi, erkölcsi örökséget hagyományoz." Később kiemeli, hogy a diákoknak meg kell őrizniük kíváncsiságukat, ehhez pedig az kell, hogy olvasó emberekké neveljék őket, akik többek között többféle olvasási és értelmezési technikákkal bírnak.

A NAT-tól leginkább (és legtöbbek által) hiányolt Ottlik Géza, Kertész Imre és Németh László - Füst Milán kivételével - bekerültek a 9-12. évfolyamos kerettantervbe, bár leginkább ajánlott szerzőkként. Újdonság, hogy a kortárs szerzők - szintén ajánlott - listája bővült Esterházy Péterrel is. A már sokat emlegetett új kötelezőként pedig valóban bekerült a kerettantervbe is Herczeg Ferenc és Wass Albert.

Az óraszámok

A 9–10. évfolyamon csökkentek a kötelező óraszámok: a magyar nyelv és irodalom tantárgyak alapóraszáma 238 óra az új kerettanterv szerint, ez jelenleg 260 órát jelent az iskolákban. Vagyis szeptembertől a 9. évfolyamon 1 óra nyelvtan, 2 óra irodalom, 10. évfolyamon 1 óra nyelvtan, 3 óra irodalom lesz.

A 11–12. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgyak alapóraszáma nőtt: a jelenlegi 242 óráról 256 óra emelték. A 11. évfolyamon a magyar nyelv 1 óra, irodalom 3 óra, a 12. évfolyamon a magyar nyelv 1 óra, az irodalom 3 óra lesz hetente.

A kerettanterv szerint az órakeret minimum 80%-át a törzsanyagra kell fordítani - ez a szám jelenleg még 90 százalékot jelent az aktuális kerettanterv szabályai szerint. Az órakeret 20%-a a szaktanár szabad választását képezi a tananyagok mélyebb, sokszínűbb tanítására, ismétlésre, gyakorlásra vagy a tanórán kívüli tudásszerzésre (múzeumlátogatás, színházi előadás megtekintése, előadó meghívása), kompetenciafejlesztésre, projektmunkák megalkotására lehet felhasználni - fogalmaznak.

A kötelező olvasmányok a következők:

ÉvfolyamKötelező olvasmányok
9-10. évfolyam

Homérosz: Odüsszeia (részletek)

Szophoklész: Antigoné

Biblia (részletek az Ószövetségből és az Újszövetségből.

Dante Alighieri: Isteni színjáték – Pokol (részletek)

François Villon: A nagy testamentum (részletek)

Boccaccio: Dekameron, Első nap 3. novella

William Shakespeare: Romeo és Júlia vagy Hamlet, dán királyfi

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek)

Mikes Kelemen: Törökországi levelek (1., 37., 112.)

Molière: A fösvény vagy Tartuffe

Katona József: Bánk bán

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Petőfi Sándor: A helység kalapácsa (részlet)

Jókai Mór: A huszti beteglátogatók (novella)

Jókai Mór: Az arany ember
11-12. évfolyamHonoré de Balzac: Goriot apó (részletek) vagy Stendhal: Vörös és fekete (részletek) 

Henrik Ibsen: A vadkacsa vagy Nóra (Babaotthon) vagy Anton Pavlovics Csehov: A sirály vagy Ványa bácsi

Lev Nyikolajevics Tolsztoj: Ivan Iljics halála

Samuel B. Beckett: Godot-ra várva vagy Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok vagy A nagy Romulus

Arany János: Toldi estéje

Madách Imre: Az ember tragédiája

Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma

Herczeg Ferenc: Az élet kapuja

Babits Mihály: Jónás könyve, Jónás imája

Móricz Zsigmond: Úri muri, Tragédia

Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet!

Örkény István: Tóték

Szabó Magda: Az ajtó

Magyartanárok Egyesülete: ez "nem nemzeti és nem alaptanterv"

Magyar nyelv és irodalomból a változások olyan mérvűek, hogy valójában új NAT-ról kell beszélnünk - véli Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. A hét végén megjelent Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban folyamatosan érkeznek a szakmai egyesületek észrevételei, véleményei.

 

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.