Ahogy ma már többször is írtunk róla, megjelentek az új Nemzeti alaptantervet (NAT) kiegészítő kerettantervek, megnéztük, mit tanulnak majd jövőre az elsősök.

Az irodalom kerettantervek rögzítik, hogy a rendelkezésre álló órakeret minimum 80 százalékát a törzsanyagra kell fordítani. A maradék órakeretet „a szaktanár választása alapján a tananyagok mélyebb, sokszínűbb tanítására, ismétlésre, gyakorlásra vagy a tanórán kívüli tudásszerzésre (múzeumlátogatás, színházi előadás megtekintése, előadó meghívása), kompetenciafejlesztésre, projektmunkák megalkotására lehet felhasználni.

Ezen felül, a választható órakeret terhére a tanár szabadon beilleszthet kortárs alkotókat, műveket a tananyagba. Ha a szaktanár úgy ítéli meg, hogy az órakeret 100 százalékát a törzsanyag tanítására kell fordítania, lemondhat a választás lehetőségéről.

Kik szerepelnek a törzsanyagban?

Az alsós diákok olvasáshoz kötött törzsanagában a magyar népmesék mellett szerepel Csukás István, Móra Ferenc, Osváth Erzsébet, Móricz Zsigmond, Radnóti Miklós, Kölcsey Ferenc,  és Lázár Ervin neve is. A verseknél pedig többek között ott van Móra Ferenc A cinege cipője, József Attila Altatója és Petőfi Sándor Anyám tyúkja is.

Közös olvasmányok címszó alatt pedig ott van Lázár Ervin: Bab Berci; Tatay Sándor: Kinizsi Pál; Fekete István: Vuk című műve. Mindez kiegészíthető - ha belefér az anyagba - Berg Judit: Rumini; Janikovszky Éva: A nagy zuhé; Csukás István: Pom-pom meséi című műveivel.

Hány órája lesz az alsósoknak?

Az 1–2. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgyak alapóraszáma: 504 óra. A 3–4. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgyak alapóraszáma pedig 360 óra. Ezek a következőképpen oszlanak meg az olvasás és a nyelvtan között:

Az alsósok teljes kerettantervét itt olvashatjátok el. Több új szerző, de mégis megmaradt kötelezők várnak majd az 5-8. évfolyamos diákokra az új kerettanterv szerint. Erről bővebben itt olvashattok.

Gimnáziumban az új szerzők kötelező irodalomként bekerültek az új kerettantervbe is, míg az eddig eltűntnek vélt írók, bár ajánlottként, de megmaradtak a szerzők listáján. Az olvasásra, mint élményre nem helyeznek kifejezetten hangsúlyt, csupán fontos készségként, fejlesztendő kompetenciaként emlegetik a szövegben. Az óraszámok a 9-10. évfolyam tekintetében csökkentek, míg 11-12. évfolyamon nőttek magyar nyelv és irodalomból az új kerettanterv szerint. A gimnáziumi irodalomról pedig itt írtunk részletesen.