Nagyon rossz állapotban van egy kecskeméti iskola, ennek ellenére továbbra is a szülők foglalkoznak az intézményen belüli problémákkal.
Sok szülő azt fontolgatja, hogy az undorító mosdó, a nem mindig üzemelő fűtés és a hulló vakolat miatt – a színvonalas oktatás ellenére – kiveszi gyerekét az intézményből - írja az Index a Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskoláról, amely évtizedek óta az egyik legjobb iskolának számít a városban.
Mint kiderült, az intézményben hosszú évek óta áldatlan állapotok uralkodnak, 2011-ben például egy kisgyermekre hullott a vakolat, a szaruhártyája meg is sérült, de volt már arra is példa, hogy az étkezőben a gyerekek ebédjébe estek bele törmelékek.
A szülők cselekednek
Az elmúlt években háromszor verték már le a vakolatot, wc-dugulást is hárítottak el, de volt, hogy plédeket és hősugárzót vittek be az iskolába, hogy ne fázzanak a gyerekek, merthogy a fűtéssel is akadtak problémák. Ezek a helyzetek összekovácsolták a szülőket, akiknek a tantestülettel és az intézményvezetőkkel jó a viszonyuk, sőt a cikk szerint az önkormányzattal sincs problémájuk, annál inkább a tankerülettel. Elmondásuk szerint nem kezelik jól az ügyet, furcsa válaszokkal próbálják elsimítani a dolgokat. Például amikor a szülők arról érdeklődnek, hogy miért nincs elég pénz az épület üzemeltetésére, akkor – nem egészen a kérdésre reagálva – azt válaszolták, hogy egy felújításra sok pénz kellene - írják.
Többszöri megbeszélés után odáig eljutottak, hogy egy szakértő felmérte az iskola állapotát, amely szerint az nem balesetveszélyes. Sőt inkább az épület homlokzatára fókuszálnak, amelyet az információk szerint még ebben az évben fel is újítanak.
Ilyen a helyzet most a pécsi iskolában, ahol egy héttel később indult a tanév
A tanulók most az udvarra sem mehetnek ki játszani, ugyanis a felújítás miatt új házi-, vagyis udvari rend lépett életbe az iskolában.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
