Kilép a Szakképzési Innovációs Tanácsból (SZIT) a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), közleményükben azt írják: a szakképzés 4.0 stratégiában szereplő reformok megvalósítására szánt idő aggasztóan rövid.
A PDSZ sajtóközleményében azt írtja, többek között azért döntöttek a kilépés mellett, mert a Szakképzési Innovációs Tanács működésének kezdetekor elmaradt a korábbi reformok, „sikeres vagy kudarcba fulladt kísérletek elemzése”, nincs összhang az oktatásirányítás szereplői között, pedig a szakképzés reformja a közoktatás egészének átformálása nélkül légüres térbe kerül.
Hozzáteszik: az innovációs tanács segítségével megalkotott szakképzési stratégia nem foglalkozik sem a humán területen folyó szakképzéssel, ahogy a védelmi, közigazgatási, vízügyi területek is kimaradnak az átalakításból, és hasonló a helyzet a fogyatékossággal élő speciális képzéseivel is.
A szakszervezet szerint a szakképzés 4.0 stratégiában szereplő reformok megvalósítására szánt idő aggasztóan rövid, „ami kontraproduktívvá teheti az egész folyamatot és kapkodáshoz vezet”, ráadásul nincs elfogadott ütemterv. „Prognosztizálható, hogy a stratégiaalkotás és annak elfogadását követően a SZIT hatása a folyamatokra, amelynek mértéke eddig is alacsonynak volt mondható, mind inkább csökkenni fog” – írják.
Nagy változások jönnek a szakképzésben: több területen már megvannak a tervek
A megszűnő Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyébe lépő új szakstruktúra kialakítása még javában tart, de egyes területeken már elkészültek a konkrét átalakítási javaslatok - olvasható a Magyar Nemzet keddi számában.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
