A legfejletlenebb országrészekben van a legtöbb iskolás gyermek
A kormány elmondása szerint a szegénység csökkentésén fáradozik, ám van is miért, ugyanis pont ott a legzsúfoltabbak a tantermek, ahol a legnagyobb a szegénység - hangzott el az Emmi Területi hátrányok leküzdése - eszközök és eredmények című konferenciasorozatának részeként kedden Budapesten.
Köpeczi-Bócz Tamás európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár a rendezvényen azt mondta, az általános iskolákban az egy főre jutó tanulói létszám a keleti régióban a legmagasabb, ott, ahol a egyébként a legnagyobb a hátrányos helyzetű gyermekek aránya. Ez demográfiai szempontból azt jelenti, hogy
"ott, ahol egyébként a legtöbb gyermek iskolába jár, akikből a társadalom (...) a jövő erőforrását meríti, ott található a legnagyobb hátrány"
- fogalmazott Köpeczi-Bócz.
Az államtitkár közölte, hogy a komplex területi különbség azt jelenti, hogy a területi egységek között eltérés lehet gazdasági teljesítményben, foglalkoztatásban, az oktatáshoz való hozzáférésben, az egészségi állapotban, valamint a kulturális szolgáltatások és a rendszeres testmozgás feltételeinek meglétében. Ha ezek közül csak az egyik elemet kezelik, akkor nem érhető el "átütő siker" - hangsúlyozta.
| A kettészakadt ország |
|
Az államtitkár rámutatott arra, hogy az egy főre jutó GDP jellemzően az ország nyugati, míg a munkanélküliségi ráta a keleti részén nagyobb. Példaként említette azt is, hogy a férfiak esetében a várható élettartam öt évvel alacsonyabb Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mint Budapesten. Hozzá csatlakozott Turóczy László gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkár: Kijelentette, hogy a 2004-es uniós csatlakozás óta nőttek az országon belüli területi különbségek.Van egy fejlett főváros, emellett néhány, az unió átlagát meg sem közelítő fejlettségű nyugati és közép-dunántúli megye, és számos olyan - elsősorban észak-magyarországi, kelet-magyarországi, dél-dunántúli - megye, amely az unió átlagos fejlettségének a felét sem éri el. |
Köpeczi-Bócz Tamás kiemelte, jellemzően olyan "beavatkozások" indultak el, illetve folytatódnak, amelyek elsősorban a gyermekeket sújtó nélkülözés, szegénység felszámolására koncentrálnak. A cél a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányának 10 százalék alá csökkentése - közölte.
Utóbbi val hadilábon áll a kormány: bár részletezes elemzések még nem állnak rendelkezésre, de az már biztos, hogy a tankötelezettség 16 évre való csökkentése óta 187-szer több fiatalkorú dolgozik közmunkásként.
