Félreértett folyamat lehet a Klik felállítása

1

Hazánkhoz képest Ghánának vagy Argentínának teljesen más szintről kell fejlesztenie az oktatási rendszere színvonalát – számukra is rengeteg ajánlást tartalmaz a McKinsey-jelentés, melyet korábban Pokorni Zoltán vagy Hoffmann Rózsa is emlegetett. Valamit nagyon nem jól értett az oktatási tárca, ugyanis a változtatások nem feleltek meg a közoktatás szükségleteinek, hacsak nem a fejlődő országok állapotait képzelték el hazánkban.

 

Forrás: Stiller Ákos
hirdetés
hirdetés

A McKinsey-jelentés egy ötszintű skálán határozza meg a különböző országok oktatási rendszerét, ennek megfelelően gyűjtötte össze a legjobb tapasztalatokat, amelyek képesek pozitív változást hozni egy-egy ország oktatási rendszere számára – ezt az oktatáskutatók is nagy elismeréssel forgatják.

A dokumentum 20 ország 600 szabályozásának eredményét vizsgálta, vagyis van lehetőség válogatni az eszközökben, attól függően, hogy milyen célt határoz meg maga számára egy ország. Az Index feldolgozta a jelentés Magyarországra vonatkoztatható ajánlásait, mely szerint bizonyos tanácsokat túlságosan is komolyan vehetett és integrálhatott a kormány. A 2010-es anyag jelentősége nem tisztázott, ugyanis a kormány nem nyilatkozott arról, hogy mennyiben fogadták meg a világon széles körben ismert, vezérfonalként használt tanulmányt.

A központosítás lélektana

Európai léptékkel mérve nagy különbségek voltak az egyes iskolák között a magyar oktatásban, melynek oka legfőképp a települések eltérő anyagi helyzetének volt betudható. Hiába volt cél az integrált oktatás megvalósítása, ha a szabad iskolaválasztás következtében sok helyen – Kósa Lajos tévesen használt szavaival élve – „szegregátumok” alakultak ki, vagyis a jobb anyagi helyzetben élők egyszerűen elvitték gyerekeiket a jobb iskolákba, ezzel szándékaikon kívül, de szélesebbre nyílt a társadalmi olló.

 

Forrás: AFP / Kisbenedek Attila

A központosítás egy harmadik világbeli országnak is fontos lehet, azonban ott a lemaradást az jelenti, hogy valóban be tudnak-e járni az iskolába a gyerekek a pusztából, van-e rendes áramszolgáltatás, könyvek és átgondolt tanterv. Egy ilyen környezetben a központosítás csodákra képes, ám a magyar közegben, ahol a tanárok felkészültsége vagy a tankönyvek színvonala messze jobb volt, ott pont a kivirágzáshoz szükséges körülményeket gátolta a Klik létrehozása.

Bár a kistelepülések iskoláinak anyagi körülményei javultak, de a kielégítő, illetve jó helyzetben lévő iskolákat erősen bekorlátozott a lépés, ezeken a területeken – ha extra forrás nem is biztosítható – de a tanítás és tanulás szabadságának inkább széleskörű biztosítását javasolja a jelentés. Míg eddig számos szakköre volt lehetősége a diákoknak, most mindent engedélyeztetni kell, a központi forráselosztás miatt erre ráadásul kisebb mozgástér adódik. Arra sem elég érzékeny a rendszer, hogy a különbségeket jól kezelje, mert valahol sportos foglalkozásokra, valahol felzárkóztatásra lenne igény.

 

Forrás: MTI / Koszticsák Szilárd

Az Index is megjegyzi, a központosító lépések olyan képet festenek, mintha a döntéshozók egy afrikai ország szintjén látták volna a hazai oktatást, valójában azonban a jó szintről a remekre kellett volna váltanunk. Hogy ez mit takart volna? Az oktató-nevelő munka lehetőségeinek, illetve szabadságának szélesítését, míg a kistelepüléseken a felzárkóztatáshoz szükséges források biztosítását. Az iskolák közti szakadékot pedig egy tanári tapasztalatcsere tudja elősegíteni. Az Eduline-nak nyilatkozó egyik vidéki gimnázium tanára szerint célszerű lenne egy testvériskolai rendszer kialakítása, ahol a lemaradó térségek tanárai tapasztalatot szerezhetnének a szerencsésebb helyzetben lévő tanári közösségektől.

Nemzeti minimum a költségvetésben

A kormány intézkedése a közoktatásban hasonló volt a felsőoktatásban tapasztalhatóhoz, bár utóbbi esetében az egyetemek autonómiája erősebb volt, így a tanulmányi kérdésekben kevesebb korlátozás érte őket. Lényegében lecsupaszították az egyetemek költségvetését milliárdok elvonásával, így kiderülhetett, hogy mi az a minimális szint, amin még képes működni a rendszer. Ezt követően megerősített állami felügyelettel minimális mértékben emelkedett egy picit az egyetemek költségvetése, de nagyon messze van még az ideális szinttől. Ráadásul olyan állami végrehajtókat is a nyakukba kaphattak, mint a kancelláról, illetve a most felálló konzisztóriumok.

A közoktatásban erre a Klik hasonlóan alkalmas volt. Eddig egy elaprózódott rendszerben úgy gondolhatta a kormány, hogy milliárdok folynak el. Minden részletre kiterjedő, átlátható költségvetést nehéz volt felrajzolni a sok önkormányzati iskola miatt. A Klik azonban alkalmas volt arra, hogy egy lényegesen szűkebbre szabott kosárból próbálja működtetni a rendszert, kísérletezve, hogy mennyit bír el - ez önkormányzati szinten lehetetlen lett volna.

Figyelembe véve a felhalmozott milliárdos adósságokat, láthatóan túl szűkre szabták a költségvetést. 2010-et követően, mikor a GDP 5,4 százalékát fordították oktatásra, a legutóbbi mérések szerint már csak 4,6 százaléknál jár a kormány által összeállított költségvetés, ami csak szűk mozgásteret biztosít a máshoz szokott tanárok és diákok számára.

Mit hagytak ki?

Ami szinte mindenhol működött a McKinsey-anyag szerint, az alig tapasztalható a kormányzati intézkedéseken. Míg tanácsos lett volna a tanárok és igazgatók menedzsmentbeli képességeit javítani, a diákok eredményeit és fejlődését sokrétűen mérni, ez csak nyomokban látszik. Egyedül a tanári fizetések emelkedtek némileg, de az emelés mértéke sok tüntető szerint nincs arányban az elvárt munkával – ezért nem béremelést, hanem a terhek csökkentését kérték.

 

Forrás: Fazekas István

Korábban az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet világította át - lehetősége szerint - a Klik működését, és alig találhattak valamit, ami egyértelműen jól működne. Bár rengeteg adatot és információt igyekszik gyűjteni az intézmény, azt nem strukturáltan teszi, a rendelkezésére álló adatokat pedig nem adta át az oktatáskutatóknak és szakembereknek, hogy elemezzék az eltelt évek eredményeit. A McKinsey-jelentés szerint pedig pont a konstruktív adatgyűjtés és a szakmai tervezés a fejlődés alapfeltétele

Nem sikerült egy jó szakembernek bizonyuló, hiteles vezetőt sem találnia a kormánynak a reformok élére, aki 6-8 éven keresztül végigköveti és korrekciókkal tartja a szakmai egyeztetéseken meghatározott célt. A jelenlegi helyzetből az is egyre világosabban látható, hogy a rendszer megszervezése és a tartalmi kérdések eltávolodtak, a kormány a működtetésre koncentrált, ennek eredményeként már a második oktatási vezetőtől vált meg a kormány 5 éven belül Hoffmannt követően Czunyiné személyében.

 

Forrás: MTI / Máthé Zoltán

Hat év során körvonalazódott, hogy inkább egy működtető, mintsem szakmailag átgondolt ernyőintézményt alakított ki a kormány, az oktatási rendszerben két-három évente vezetőcserét bonyolítanak le, tervezés alig tapasztalható. Az a közeljövőben válhat el, hogy mélyreható változtatásokra hajlandó a kormány, felhasználva a receptként jól működő McKinsey-anyagot, vagy csak korrekcióra hajlandó, mely továbbra is egy rossz csengővel, foltozott kerékkel gördülő, leesett láncú kézzel tolt biciklire emlékeztet majd, ami ugyan halad, de mindenki csak lehagyja.

hirdetés

Hozzászólások (1)

András Tejfalussy

Mindegyik biológia tanár kell tudja, hogy tudatos népirtás a MENZAREFORM, mégsem tüntetnek ellene? Azonosító: menzareformaldozatsegitoszolgalat160223

MENZAREFORMOS KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉS AZ ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLATHOZ

Tejfalussy András nyilvános közérdekű bejelentése az Áldozatsegítő Szolgálathoz: A „MENZAREFORMEREK”, a magyar gyerekek étkezésénél is a tényleges szükséglet kb. ötödére korlátozták a konyhasót és tízszeresére növelték a káliumot. Miután tudják, hogy Nobel-díjat kaptak 1950-ben, akiknek a patkány- és emberkísérletei mérésekkel bizonyították az ilyen nagymértékű konyhasópótlás-korlátozás és káliumtúladagolás magasvérnyomás okozó, életrövidítő, ivartalanító, fajirtó hatását. Ezeknek hazánkban naponta több százezer mérgezett áldozata van. Lásd: www.tejfalussy.com, MEHNAM 550. Állítsák le a fajirtó MENZAREFORMOT! Budapest, 2016. 02. 23. Tejfalussy András okl. vill. mérnök, hatásmérés-tudományi szakértő feltaláló, 2621 Verőce, Lugosi u. 71. +36 20 2181408, www.tejfalussy.com, tudomanyos.rendorseg.pjt@gmail.com

Új hozzászólás



hirdetés

Idén érettségizel?

Iratkozz fel ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI HÍRLEVELÜNKRE!

Iratkozz fel e-mail címeddel

vagy

Csatlakozz Facebookkal:

Szeretnék az eduline.hu-tól kereskedelmi célú tájékoztatókat kapni.

Már feliratkoztam »
Bezárás

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X