Félreértett folyamat lehet a Klik felállítása

1

Hazánkhoz képest Ghánának vagy Argentínának teljesen más szintről kell fejlesztenie az oktatási rendszere színvonalát – számukra is rengeteg ajánlást tartalmaz a McKinsey-jelentés, melyet korábban Pokorni Zoltán vagy Hoffmann Rózsa is emlegetett. Valamit nagyon nem jól értett az oktatási tárca, ugyanis a változtatások nem feleltek meg a közoktatás szükségleteinek, hacsak nem a fejlődő országok állapotait képzelték el hazánkban.

 

Forrás: Stiller Ákos
hirdetés
hirdetés

A McKinsey-jelentés egy ötszintű skálán határozza meg a különböző országok oktatási rendszerét, ennek megfelelően gyűjtötte össze a legjobb tapasztalatokat, amelyek képesek pozitív változást hozni egy-egy ország oktatási rendszere számára – ezt az oktatáskutatók is nagy elismeréssel forgatják.

A dokumentum 20 ország 600 szabályozásának eredményét vizsgálta, vagyis van lehetőség válogatni az eszközökben, attól függően, hogy milyen célt határoz meg maga számára egy ország. Az Index feldolgozta a jelentés Magyarországra vonatkoztatható ajánlásait, mely szerint bizonyos tanácsokat túlságosan is komolyan vehetett és integrálhatott a kormány. A 2010-es anyag jelentősége nem tisztázott, ugyanis a kormány nem nyilatkozott arról, hogy mennyiben fogadták meg a világon széles körben ismert, vezérfonalként használt tanulmányt.

A központosítás lélektana

Európai léptékkel mérve nagy különbségek voltak az egyes iskolák között a magyar oktatásban, melynek oka legfőképp a települések eltérő anyagi helyzetének volt betudható. Hiába volt cél az integrált oktatás megvalósítása, ha a szabad iskolaválasztás következtében sok helyen – Kósa Lajos tévesen használt szavaival élve – „szegregátumok” alakultak ki, vagyis a jobb anyagi helyzetben élők egyszerűen elvitték gyerekeiket a jobb iskolákba, ezzel szándékaikon kívül, de szélesebbre nyílt a társadalmi olló.

 

Forrás: AFP / Kisbenedek Attila

A központosítás egy harmadik világbeli országnak is fontos lehet, azonban ott a lemaradást az jelenti, hogy valóban be tudnak-e járni az iskolába a gyerekek a pusztából, van-e rendes áramszolgáltatás, könyvek és átgondolt tanterv. Egy ilyen környezetben a központosítás csodákra képes, ám a magyar közegben, ahol a tanárok felkészültsége vagy a tankönyvek színvonala messze jobb volt, ott pont a kivirágzáshoz szükséges körülményeket gátolta a Klik létrehozása.

Bár a kistelepülések iskoláinak anyagi körülményei javultak, de a kielégítő, illetve jó helyzetben lévő iskolákat erősen bekorlátozott a lépés, ezeken a területeken – ha extra forrás nem is biztosítható – de a tanítás és tanulás szabadságának inkább széleskörű biztosítását javasolja a jelentés. Míg eddig számos szakköre volt lehetősége a diákoknak, most mindent engedélyeztetni kell, a központi forráselosztás miatt erre ráadásul kisebb mozgástér adódik. Arra sem elég érzékeny a rendszer, hogy a különbségeket jól kezelje, mert valahol sportos foglalkozásokra, valahol felzárkóztatásra lenne igény.

 

Forrás: MTI / Koszticsák Szilárd

Az Index is megjegyzi, a központosító lépések olyan képet festenek, mintha a döntéshozók egy afrikai ország szintjén látták volna a hazai oktatást, valójában azonban a jó szintről a remekre kellett volna váltanunk. Hogy ez mit takart volna? Az oktató-nevelő munka lehetőségeinek, illetve szabadságának szélesítését, míg a kistelepüléseken a felzárkóztatáshoz szükséges források biztosítását. Az iskolák közti szakadékot pedig egy tanári tapasztalatcsere tudja elősegíteni. Az Eduline-nak nyilatkozó egyik vidéki gimnázium tanára szerint célszerű lenne egy testvériskolai rendszer kialakítása, ahol a lemaradó térségek tanárai tapasztalatot szerezhetnének a szerencsésebb helyzetben lévő tanári közösségektől.

Nemzeti minimum a költségvetésben

A kormány intézkedése a közoktatásban hasonló volt a felsőoktatásban tapasztalhatóhoz, bár utóbbi esetében az egyetemek autonómiája erősebb volt, így a tanulmányi kérdésekben kevesebb korlátozás érte őket. Lényegében lecsupaszították az egyetemek költségvetését milliárdok elvonásával, így kiderülhetett, hogy mi az a minimális szint, amin még képes működni a rendszer. Ezt követően megerősített állami felügyelettel minimális mértékben emelkedett egy picit az egyetemek költségvetése, de nagyon messze van még az ideális szinttől. Ráadásul olyan állami végrehajtókat is a nyakukba kaphattak, mint a kancelláról, illetve a most felálló konzisztóriumok.

A közoktatásban erre a Klik hasonlóan alkalmas volt. Eddig egy elaprózódott rendszerben úgy gondolhatta a kormány, hogy milliárdok folynak el. Minden részletre kiterjedő, átlátható költségvetést nehéz volt felrajzolni a sok önkormányzati iskola miatt. A Klik azonban alkalmas volt arra, hogy egy lényegesen szűkebbre szabott kosárból próbálja működtetni a rendszert, kísérletezve, hogy mennyit bír el - ez önkormányzati szinten lehetetlen lett volna.

Figyelembe véve a felhalmozott milliárdos adósságokat, láthatóan túl szűkre szabták a költségvetést. 2010-et követően, mikor a GDP 5,4 százalékát fordították oktatásra, a legutóbbi mérések szerint már csak 4,6 százaléknál jár a kormány által összeállított költségvetés, ami csak szűk mozgásteret biztosít a máshoz szokott tanárok és diákok számára.

Mit hagytak ki?

Ami szinte mindenhol működött a McKinsey-anyag szerint, az alig tapasztalható a kormányzati intézkedéseken. Míg tanácsos lett volna a tanárok és igazgatók menedzsmentbeli képességeit javítani, a diákok eredményeit és fejlődését sokrétűen mérni, ez csak nyomokban látszik. Egyedül a tanári fizetések emelkedtek némileg, de az emelés mértéke sok tüntető szerint nincs arányban az elvárt munkával – ezért nem béremelést, hanem a terhek csökkentését kérték.

 

Forrás: Fazekas István

Korábban az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet világította át - lehetősége szerint - a Klik működését, és alig találhattak valamit, ami egyértelműen jól működne. Bár rengeteg adatot és információt igyekszik gyűjteni az intézmény, azt nem strukturáltan teszi, a rendelkezésére álló adatokat pedig nem adta át az oktatáskutatóknak és szakembereknek, hogy elemezzék az eltelt évek eredményeit. A McKinsey-jelentés szerint pedig pont a konstruktív adatgyűjtés és a szakmai tervezés a fejlődés alapfeltétele

Nem sikerült egy jó szakembernek bizonyuló, hiteles vezetőt sem találnia a kormánynak a reformok élére, aki 6-8 éven keresztül végigköveti és korrekciókkal tartja a szakmai egyeztetéseken meghatározott célt. A jelenlegi helyzetből az is egyre világosabban látható, hogy a rendszer megszervezése és a tartalmi kérdések eltávolodtak, a kormány a működtetésre koncentrált, ennek eredményeként már a második oktatási vezetőtől vált meg a kormány 5 éven belül Hoffmannt követően Czunyiné személyében.

 

Forrás: MTI / Máthé Zoltán

Hat év során körvonalazódott, hogy inkább egy működtető, mintsem szakmailag átgondolt ernyőintézményt alakított ki a kormány, az oktatási rendszerben két-három évente vezetőcserét bonyolítanak le, tervezés alig tapasztalható. Az a közeljövőben válhat el, hogy mélyreható változtatásokra hajlandó a kormány, felhasználva a receptként jól működő McKinsey-anyagot, vagy csak korrekcióra hajlandó, mely továbbra is egy rossz csengővel, foltozott kerékkel gördülő, leesett láncú kézzel tolt biciklire emlékeztet majd, ami ugyan halad, de mindenki csak lehagyja.

(x)

A nyelvvizsga, ahol nem változnak a követelmények

Ősszel több nyelvvizsgarendszer is a hazai és a nemzetközi elvárásokhoz igazította feladatait. Létezik azonban olyan nyelvvizsga…  Tovább »

Hozzászólások (1)

András Tejfalussy

Mindegyik biológia tanár kell tudja, hogy tudatos népirtás a MENZAREFORM, mégsem tüntetnek ellene? Azonosító: menzareformaldozatsegitoszolgalat160223

MENZAREFORMOS KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉS AZ ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLATHOZ

Tejfalussy András nyilvános közérdekű bejelentése az Áldozatsegítő Szolgálathoz: A „MENZAREFORMEREK”, a magyar gyerekek étkezésénél is a tényleges szükséglet kb. ötödére korlátozták a konyhasót és tízszeresére növelték a káliumot. Miután tudják, hogy Nobel-díjat kaptak 1950-ben, akiknek a patkány- és emberkísérletei mérésekkel bizonyították az ilyen nagymértékű konyhasópótlás-korlátozás és káliumtúladagolás magasvérnyomás okozó, életrövidítő, ivartalanító, fajirtó hatását. Ezeknek hazánkban naponta több százezer mérgezett áldozata van. Lásd: www.tejfalussy.com, MEHNAM 550. Állítsák le a fajirtó MENZAREFORMOT! Budapest, 2016. 02. 23. Tejfalussy András okl. vill. mérnök, hatásmérés-tudományi szakértő feltaláló, 2621 Verőce, Lugosi u. 71. +36 20 2181408, www.tejfalussy.com, tudomanyos.rendorseg.pjt@gmail.com

Új hozzászólás



hirdetés

Idén érettségizel?

Iratkozz fel ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI HÍRLEVELÜNKRE!

Iratkozz fel e-mail címeddel

vagy

Csatlakozz Facebookkal:

Szeretnék az eduline.hu-tól kereskedelmi célú tájékoztatókat kapni.

Már feliratkoztam »
Bezárás

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X