Sírva jöttek ki a diákok: kellemetlen meglepetést okozott a középiskolai felvételi

20

Szombaton tartották a középiskolai felvételit, a diákoknak két tantárgyból kellett vizsgázniuk: matematikából és magyarból. Több diák is sírva jött ki a felvételiről, azt mondták, hiába gyakoroltak, mégsem sikerült jól a felvételi.

Forrás: Shutterstock

Negyvenöt perc alatt kellett megoldaniuk egy tíz – többszörösen összetett – kérdésekből álló feladatsort a diákoknak, akik középiskolában szeretnék folytatni a tanulmányaikat. A nyolcadikosok közül többen is azt mondták, a magyar feladatokkal még nem is volt nagy gondjuk, de a matematikát már alig-alig bírták megcsinálni. Még a kitűnő tanulóknak is meggyűlt a baja a feladatokkal és többen is aggódtak, vajon így felveszik-e őket a kiszemelt gimnáziumba. A nyolcadikosok feladatait itt nézhetitek meg.

hirdetés
hirdetés

„A matek katasztrófa lett. Nagyon csalódott vagyok, mert még tanárhoz is jártam szeptember óta, mégis elrontottam” – mondta egyikük. Voltak olyan diákok, akik sírva jöttek ki a felvételiről. Egyikük elmondta, rengeteget gyakorolt, az elmúlt évek felvételijeit is megcsinálta, mégsem sikerült túl jól a feladatsor.

A 45 perc, amit a megoldásra kaptak, a legtöbb diáknak kevésnek bizonyult, mind azt nyilatkozták, hogy 10-15 perc még jól jött volna nekik, hogy rendesen át tudják gondolni a válaszokat. Többen azt mondták, a kérdések értelmezése is sok időt elvett, több ugyanis elég nyakatekerten volt megfogalmazva.

Egy diák elmondta, az osztályával megcsinálták az elmúlt évek feladatsorait, a tanáruk pedig további kérdéssorokat állított össze nekik, és mégsem értek el vele semmit. Egészen más feladatokra számítottak, és hiába voltak az eddigi megoldásai szinte hibátlanok, itt csak bukdácsolt.

A hatodikosok felvételije is megosztotta a diákokat, volt, aki szerint könnyebb volt, mint az elmúlt évekbeli kérdéssor, ám a többség szerint ez is nehéz volt. Főleg a matek feladatok között a logikai kérdést érezték nehéznek, sokan azt kérdezték, a hatodikosoknak miért kell ennyire sok mindent tudni. A feladatokat itt nézhetitek meg.

Volt, aki háborgott a közösségi oldalakon, miért kell ennyit keseregni a felvételik miatt, miért kell neki azt végigolvasni, hogy mennyire nehéz volt. Szerinte ugyanis minden évben ugyanezeket a frázisokat kell látnia. Erre egy vizsgázó kiosztotta: először szembesülnek a diákok ilyenkor egy komolyabb vizsgával és nincs olyan, aki ne gondolná azt írás közben, hogy most kell megmutatnia, mit tud és nincs több lehetősége. Ez akkora nyomás, hogy utána egyszerűen jólesik panaszkodni és kiadni a feszültséget vagy éppen keseregni, hogy elrontották az esélyüket a jobb sulikba való bejutásra. Ez egyébként a világ minden pontján ugyanígy van, a statisztikák szerint a középiskolai felvételik időszakában megugrik a gyereköngyilkosságok száma Japánban, más országokban pedig ilyenkor szökik meg a legtöbb gyerek.

Akik most írták a felvételit, feltették azt a kérdést is, hogy vajon ez a kérdéssor valóban a tudásukat mérte-e fel. Volt egy kitűnő tanuló, aki azt mondta nekünk, hogy hiába 4,9-es az átlaga az iskolában, a felvételit közel azonos pontra írta meg, mint egy közepes osztálytársa. Ő azt is elmondta, hogy bár rengeteget gyakorolt, arra nem tudott felkészülni, milyen lesz nyomás alatt, izgulva megcsinálni a feladatokat. Tudta, hogy a szülei is jó eredményt várnak el tőle, és ettől még jobban bestresszelt. Most csak abban reménykedik, hogy mégsem lesz olyan rossz az eredménye, mint amilyennek most érzi, és hogy behívják majd szóbelizni a kiszemelt gimnáziumba. Az ország legjobb középiskoláinak rangsorát itt találjátok.

Az idei átlagteljesítményeket még nem hozták nyilvánosságra, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) viszont az iskolára vonatkozó eredményeket már közzétette. Az ottani átlag az országos átlaggal azonos vagy annál néhány ponttal magasabb szokott lenni: idén a hatodikosok magyarból 32,8, matekból pedig 23,3 pontot értek el, a nyolcadikos diákok átlageredménye pedig 32,5, illetve 24 pont volt.

Tavaly az országos átlag a nyolcadikosoknál magyarból 29,7, matekból pedig 23 pont volt. A hatodikosok magyarból 31,6, matekból 23,3 pontot értek el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

hirdetés

Hozzászólások (20) , melyek közül a legfrissebbek:

Vörösváczki Mikus Anikó

Javaslom a kedves sok éve nem matekozó felnőtteknek, hogy ne munkaidőben töltögessék a felvételi feladatlapokat, hanem próbálják meg egy állásinterjú légkörében. Sajnálatos, hogy felnőtt embereknek nem jut eszébe, hogy mennyit fejlőd(hetett) 12-14 éves kora óta a szövegértése, és mennyivel több gyakorlata van a példák megoldásában. Mert bizony, a matematikai példamegoldásnak az alapja a gyakorlás. Abban pedig egy felnőtt érettségizett, netán egyetemet végzett, gyereket fikázónak, már az iskolában eltöltött évek melegedése alatt is több ideje, lehetősége volt, mint egy kamasznak. Nem beszélve, a vizsgarutinról. Jó szórakozást a feladatokhoz.

Tajthy Péter

Gauss görbe.
Nem szerencsés, ha a felvételi feladatnál 50 %-nál (vagy még ott sem) van az átlag (ami ugye 2-es). Egy jól kalibrált feladatsornál ott kéne elkezdenie lecsengeni.
Ez nem egyetem. Ezek a középiskolák.
Nem a matematika specializációjú gimikre kell "csúcsrajáratni" a felvételit (azok úgyis csak a jéghegy csúcsa), hanem a teljes évfolyam populációjából kell kiválasztani, ki üt meg egy bizonyos szintet.
Ha nagyon magasra teszik a mércét MINDEN feladatnál, az átlagos matektudású gyerekek sem fognak tudni megugrani egy bizonyos szintet, mert nem lesz olyan, hogy "egy kicsit meg tudja oldani", az egész feladat összes pontja veszik a számára.
Az a jó teszt, amelynek a feladataihoz az átlagos tudású diák is hozzá tud "ugatni", legfeljebb nem kapja meg a teljes pontszámot.
Ha a Fazekas meg akarja szórni az oda jelentkezőket, írasson velük plusz tesztet a szóbeli előtt. A Lauderben pl. így csinálják.
Ne egy egész évfolyamot szívassanak halálra (pláne az emberek nagy részének nem kell olyan szinten értenie a matekhoz, mint a többinek. Mondom ezt úgy, hogy gépészmérnök vagyok és 20 évig pénzügyi vezető voltam). Mondjuk ugyenez van a magyarral is... csak ellenkező előjellel.

Hetti73

Nem nagyon értem a felzúdulást! Ezek a feladatok arra vannak kitalálva, hogy rangsort állítsanak fel a jelentkezők között. Ha egyszerűek lennének, mindenki megoldaná őket hibátlanra, hogyan tennének kölönbséget a gyerekek között? Tesék már egy kicsit gondolkodni is, mielőtt tüzet kiáltunk!!!!

fa4

Weber Gabor:
A magyar oktatás baja inkább a magyarázás hiánya, a tananyag nyakba öntése ész nélkül. A diák nem tud mit kezdeni a sok infóval, nem tudja mi az ami kell neki és mi az ami csak érdekesség. És a tanárok se segítik, mert a tananyag megkövetel olyanok bemagolását ami az idő távlatából visszanézve csak haszontalan érdekesség lett volna maximum. Ahelyett hogy 2x annyi ideig gondolkozott volna a matekpéldán és talán rá is jött volna a megoldásra. Ha még van mellette 10 másik tárgy tanulni, akkor neki se fog állni ha nem látja a végét.

fa4

Solya2346:
Tanárnak kb. a gengszterváltás óta nem megy értelmes ember, a régiek meg nagyjából már mind kihaltak vagy az utolsó perceiket számolgatják nyugdíjig.

A Tolsztojnak túl sok értelme nincs a vagizáson kívül, max egy irodalomtanárnak, de amúgy mennyi pénzt lehet vele keresni? A humánosokból mi tud lenni? Bölcsész vagy tanár, egyik se sikerszakma. Nem éri meg. Matekba is ugyanannyi időt kell feccölni, de legalább lesz eredménye. Nekem mákom volt hogy mindig az érdekelt amit aztán pénzre is tudtam váltani (bár 88-ban a Commodore-ok közt még nem nagyon tudtam elképzelni hogyan is lehetne megélni a számítógépekből, de begurult alám a szakma). Az orvos is egy jó pálya, de szigorúan nyelvvizsgával és húzás nyugatra. Még egy Pongo-Pongo szigeten is jobban fizetnek mint itthon.

Aki most választ szakmát annak azt tudom tanácsolni hogy ne az itthoni állapotokból induljon ki, sőt ne is tervezzen itthonra, szigorúan külföld (és ez nem az Iszlám Állam, hanem vmi civilizáció). Van sok EU tagoknak ingyenes skót, walesi, stb. fősuli, bármelyik jobb papírt ad mint itt bármi a BME / SOTE-t leszámítva. És akkor van egy használható nyelvtudásod is hozzá, amivel állást is találhatsz ott helyben. Ez a jövő, ebből az országból 2. Szomália lesz, a birkaálom lassan kipukkad és már minden szét van lopva, se nyugdíj, se állás, se jogbiztonság. Ide nem jönnek befektetők, itt csak a maroktartók szaporodnak, aki piacképes befizető, az jobb ha elhúz innen és nem osztja le a jövedelmét ezeknek.

Maiden Seventhson

10 perc alatt 31 pontot összeszedtem 40 éves fejjel, a 6-osnak és a 10-esnek nem kezdtem neki, mégiscsak munkaidőben vagyok :) Jó tanárok kellenek hozzá, meg fegyelmezett osztály. Anélkül esélytelen..

Weber Gabor

Én most nagyon büszke vagyok a felnőttekre!
Több olyan embertől is olvastam hozzászólást, aki simán megoldotta a gyerekeknek szánt felvételi feladatokat, és erre büszkék. Persze az már kevésbé tetszik, hogy közben némelyikük le is szólja az ifjak teljesítményét. Az egy kicsit sem zavarja őket, hogy ők már túl vannak gimnáziumon és jó esetben egyetemen is, ami azért jelent hajszálnyi előnyt (tapasztalatból tudom). Arról nem is beszélve, hogy az emberi agy 12-14 éves kor után még igen jelentős fejlődésen megy keresztül. Amúgy pedig a magyar oktatás egyik legnagyobb problémája, hogy túl hamar kezd tanítani olyan dolgokat a gyerekeknek, amire még nem érett az agyuk, és amivel most szenvednek, tele lesznek frusztrációkkal azt mondjuk 2-3 évvel később lazán megtanulnák fele annyi idő alatt. Ezzel szemben most nem marad idő arra, hogy az alapokat jól bevéssék a gyerekek fejébe, úgyhogy még az is szépen semmibe vész. A jó recept: Kevesebbet, alaposabban, gyakorlatiasan, jókedvűen és sikerélményekben gazdagon.

fa4

Nem számoltam a perceket, de sztem kimerítettem az időkeretet, és még nekem se lett volna tökéletes. Igaz matek érettségin sose voltam, automatikusan kaptam az 5-öst sikeres BME-VIK felvételiért, ami azért egész más kaliber. :)

Leginkább a térben kockázós feladatokkal megy el az idő, pedig nekem jó a térlátásom, csakhát számolni kell hogy melyik dupla melyik szimpla él, stb, az mind idő. Meg amelyiknél az összes kombinációt rajzoljuk le. Ott megelégedtem annyival hogyha akarnám és kedvem is lenne, bizonyára kisakkoznám, de most inkább neki se kezdek, annyira nem mozgat.

Szal a feladatok megoldhatók, csak átlagban nem ennyi idő alatt. Ez már inkább fősulis / egyetemi mentalitás hogy 2 órányi anyagot 1 óra alatt firkálj le, az még odébb van az érettségialanyoknak. Bár tény hogyha a gimi ma is annyira készít fel a felsőoktatásra mint 20 évvel ezelőtt, akkor majd csak az 1. bukás után fog rájönni a diák hogy itt bizony más a követelmény, szelektálni kell a fontos és a nemfontos közt, egyes dolgokat be kell áldozni hogy másra jusson idő - vagy seggelni éjjel-nappal éveken át.

juzoli

En 28 perc alatt ertem vegig a feladatokon ugy, hogy bar eros matekos voltam, mar evek ota nem oldok ilyen tipusu feladatokat.

Szoval igenis megoldhato. Es tokeletes feladatsor ahhoz, hogy lathatoak legyenek a diakok kozotti kulonbsegek. Az elso feladatok nagyon egyszeruek, aztan fokozatosan nehezednek, hogy a vegere tenyleg a legjobbak fognak csak eljutni maximalis pontszammal.

Lehet, hogy az okoz traumat, hogy a diakok hozzaszoktak, hogy mar egy eros kozepszeru teljesitmennyel is 5-osoket osztogatnak, ez pedig kihivast jelentett. Viszont a gyerek akkor tanul, ha kihivas ele allitjuk. A gyerekek agya olyan mint egy szivacs, ha terheled akkor adaptalodik es megoldja, ha mindig csak konnyu feladatokat kapnak akkor hulyek maradnak.

Remelem nem az oktatas szinvonala zuhant ennyit az utobbi 20 evben, hogy ez olyan megoldhatatlanna valt volna mara. Elvileg a kovetkezo generacionak mindig okosabbnak kene lennie az elozonel.

Szőllős Anett

olyan lett amilyen lett ezt mondtam a fiamnak,nem ezen múlik az életed ,max a következő 4 év ;)

Solya2346

Nem értem, hogy miért kell a gyerekek (és szülők) túlreagálását túlreagálni. Én még emlékszem, hogy mennyire izgultam emiatt a felvételi miatt, majd később az érettségi miatt is (nem voltam jó tanuló, mert soha nem tanultam, abból éltem, ami rám ragadt, mégis mindkét vizsgám nagyon jól sikerült).

A rendszerrel viszont nagyon nagy a baj. Az egyetemen kaptam az első pofont: kiderült, hogy az én jobbak közé tartozó gimimben a felkészítés semmit nem ért, a középiskola és a természettudományi kar között akkora a szakadék, amit a diákok többsége nem tudott vagy nem akart átugrani. Én nem az egyetemben keresném a hibát. Én is otthagytam, idén keresztfélévben vágok neki újra egy másik szaknak, immár előképzettséggel és szakmai tapasztalattal.

Előre leszögezem, hogy sok elhivatott, fiatal tanárt ismerek, de... Már a gimis tanáraim között is volt olyan, aki bevallotta, hogy azért lett tanár, mert nem voltak elég jó eredményei a másik szakirányhoz. Az egyetemen azt láttam, hogy a biológusok kb. 80%-a orvos akart lenni, csak gyenge volt hozzá, a hallgatóknak pedig csak 10%-a tud "jól fizető irányba" szakosodni, a maradék előtt csak a tanári van nyitva. Tehát kiből lesz tanár? Abból, aki másra nem jó. Továbbra is tisztelet a kivételnek.

Évekig éltem külföldön, és tudom, hogy az ottaniak az alapműveltség fogalmát sem ismerik, pl. aki 11 (!) évesen humán irányba tanul, annak fogalma sincs arról, hogy mi az a nyirokcsomó, míg a reálosok Tolsztojról nem hallottak. Ellenben tanulnak gazdasági ismereteket, marketinget, megtanulják eladni saját magukat. Nálunk a "hasznos tudás" is konvergál a 0-hoz, mert tényleg csodálatos tudni, mikor született Petőfi, de megélhetés tekintetében nem sokakat lendít előre.

És egy utolsó dolog: mivel nem buktathatják meg a gyerekeket, és szerepelniük sem kell sem óvodás, sem kisiskolás korukban sem a társaik, sem közönség előtt, nincsenek lelkileg felkészülve egy szóbeli vizsgára, sokszor egyáltalán a tudásuk megmutatására sem, aminek hosszú távon az a következménye, hogy legfeljebb az internet anonim közösségeiben képesek kiállni önmagukért és a véleményükért. Mivel élőszóban vitatkozni sem tanulnak meg, a fórumokon jön az acsargás, az agresszív reakció a másik véleményére, az azonnali védekezés, ahelyett, hogy nyugodtan, magabiztosan érvelnének. Persze ez a képesség sokakból kiveszett, a legidősebbekből is (ld. piaci tolongásra, buszra várásra a reakciójuk - azonnal szándékos bunkóságot feltételeznek), úgyhogy ne csodálkozzunk, a fiatalok ezt hozzák otthonról. Irigylem azt, aki nem.

KÁROLY10

Én úgy látom, hogy a gyermekek ilyen helyzetben csak lassabban tudnak dolgozni a megszokottnál, és olyan példák esetében is tévednek, ami minden más körülmény között jól ment nekik. Valószínűleg a stressz okozza ezt, és elképzelhetőnek tartom, hogy az eredmények akár 10%-al is alulmúlhatják a valós felkészültségi szintet.

Kertész András

==> Pálfy Zoltán
Ezt elfogadom. Valóban, kevés lehetett a 45 perc.

Pálfy Zoltán

Végigolvastam a matematika felvételi feladatait. A feladatok ugyan nem nehezek, de szinte mindenhol hosszabb a feladat szövege, mint a megoldás kiszámolására hagyott hely...
A szövegnek minden mondatát értelmezni kell, majd fejben kell őket tartani, ezen kívül a részkérdések mindegyikénél mellékszámítások (és ismert képletek) is szükségesek.
10 feladat helyett bőven elég lett volna csak az első 5 feladatot a felvételibe tenni (még egyetemen is 5-6 feladat van egy egyórás zárthelyin).
45 perc alatt egy 14 éves diák nem fog a feladatsor végére jutni, ha értelmezni, számolni és ellenőrizni is akar. 4 és fél perc egy feladatra nem elég...

googyi

@Kertész András:
Az 1-es ponttal kapcsolatban azt az infót kaptam, hogy pl. heti 3 óra matekjuk van a gyerekeknek, miközben van heti 5 tesi, meg néhány tölteléktárgy...
http://www.berettyohir.hu/oktatas/itt-a-teljes-lista-ilyen-tantargyak-lesznek-szeptembertl-az-iskolakban.html

Először én is nehezen hittem el, hogy ez a feladatsor ennyire megizzasztja a diákokat..
Meg gondolom ez már az a generáció, ahol nem lehetett buktatni alsóban..
Ha nincsenek meg matekból az alapjaik, akkor sosem fogják utolérni magukat, pláne nem heti 3 órával...
És itt még csak arról van szó, hogy középsuliban szenvedni fognak. Egyetemen mi lesz a matekkal?

Erkölcstan meg vizuális kultúra, arra aztán szükség van...

A pedagógosuk közül még sokan ugyanazok, akik engem is tanítottak (99-ben voltam 8.-os), szóval az alapvető probléma nem velük van szerintem.

Kertész András

Kedves Annna!
Nyomod, mint süket az ajtót. Tökéletesen buta vagy, hozzászólásaid nem illenek e weblap színvonalához. Számod
ra a rendelést befejeztem.....

Deák Erzsébet

A 8 osztályos központi matek felvételi 10 feladata nem általános iskolai feladat volt. Nem változtatnak a ponthatáron ezért?

Anna117

Kertész András esetleg megírta a magyar felvételiben található fogalmazást, s mivel ez saját magának nagyon tetszett, ezért nagyon jó pontokat adott magának. Nem akarja esetleg az óvodások iskolára felkészítő feladatait is megoldani majd kihúzni magát, hogy ez is jól megy? Egyébként is sokan érzik úgy egy ilyen megmérettetés után, hogy nem sikerül jól. ( Pedig jól sikerült!) Mások azt kommunikálják, hogy nagyon jó lett, pedig nem valami fényes az eredmény. Mit értenek azon, hogy nem sikerült jól? Hány pont? Becsapós egy kicsit a pontozás egyébként, lehet hogy amit megszokott egy iskolai dolgozatnál az nem ez a fajta pontozás, nem szabad összehasonlítani. Sajnos aki nincs ezekben benne, az bármit elhisz, majd hőzöng. Ha a cikk azt írta volna, hogy fantasztikusan jól sikerült,( van akinek igen, vagy legalább azt hiszi), akkor mit írogatnának ide a fiatalokat gyűlölők? Vannak tippjeim.

Anna117

Nagyon érdekes, hogy eltűnt a hozzászólásom. Kertész András ezt a sok zagyvaságot egymaga találta ki, vagy az elvtársai is segítettek? Az év röhejes vicce, hogy valaki azt gondolja, hogy jó volt a Rákosi rendszer bármiben. Csak a párttagoknak és a seggnyalóiknak volt jó, lehet, hogy csak őket ismeri! A többségnek nem volt jó. Sok tehetséges fiatalt nem engedtek tanulni a származása miatt. ( Amiről ugye nem tehetett senki). Ha magának ez jó, akkor nagyon nincs helyén a lelke. Persze az is lehetséges, hogy nem tanult történelmet, csak a Kádár esetleg Rákosi alatt és sajnos még most is azt hiszi, hogy az igaz volt.

A másik, hogy úgy tetszik itt beszélni, mintha ön,Kertész András Elvtárs üzemeltetné az oktatást, amihez nincs köze sem az adófizetőknek, sem a tanulóknak, sem a pedagógusoknak, mert majd ön és elvtársai diktatórikusan megmondják, hogy mindenki hülye. A fiatalok szerencsére sokkal okosabbak önnél, hiába pocskondiázza őket. Sajnos van egy idősebb réteg aki azt hiszi, hogy a fiatalok mind, sőt hozzájuk képest fiatalabbak is sokkal rosszabbak. ( Ez valamiféle szenilitás? Miden generációnak vannak különböző képességű tagjai...de ez evidens kellene legyen)Lehet, hogy nekik, ezeknek a köpködő idősebbeknek is ezt mondták mikor ők voltak fiatalok, s nem jöttek rá, hogy ez akkor sem volt igaz?

Kertész András

Alkalmam volt átnézni a középiskolai felvételi feladatokat, amelyek felzúdulást váltanak ki. Talán, tovább növelem a felzúdulást, de meg kell mondanom, hogy a feladatok bizony „meglehetősen megoldhatóak” voltak……
Ha ez mégis ekkora gondot jelentett, akkor bizony nagyon komoly, rendszerszintű problémák vannak az oktatásban. Csakhogy, korántsem azok, amelyekkel mostanság olyan bőszen foglalkoznak némelyek….

1.) KIZÁRT DOLOG, hogy a gyerekek lennének „eredendően hülyék”, ha ekkora tömegüknek okoznak gondot ezek a feladatok. Milyen tanárok, és milyen színvonalon oktatják ezeket a gyerekeket?
Milyen tanárok tanítják ezeket a gyerekeket, akik középiskolás korukra bizony, alig tudnak írni-olvasni? Szövegértésük szánalmas. Szép anyanyelvünket szinte ordenáré módon képesek csak használni, helyesírásuk egyenesen elborzasztó. Nem csak én mondom, hiszen gyakoriak a nemzetközi felmérések, azok ugyanezt mutatják……

2.) A KONTRASZELEKCIÓ a múlt század ’80-as éveinek közepétől sújtja pedagógusi pályát. Azon időszaktól datálható, hogy nagyrészt, (bár korántsem kizárólag) azok kerültek erre a pályára, akik hiányos felkészültségük okán, más felsőoktatási képzésben nem kaptak helyet. Ha ez még nem lenne elég, a liberális oktatáspolitika pedig egyenesen lezüllesztette az oktatási rendszert. Szülő, gyerek verhet tanárt, tanár verhet gyereket, a korlátlan liberális szabadosság eredményeképpen.
Ha volt valami jó, és eredményes a Kádár - sőt, akár még a Rákosi (!) - korszakban, az éppen az akkor még világszínvonalú magyar oktatási rendszer. Amelynek az alapjait a háború előtt, az „átkosban” képzett rendkívül felkészült, és elhívatott tanárok rakták le, majd őrizték meg.

3.) MANAPSÁG a pedagógusi kar kisebbségben lévő elhívatott, és felkészült tanárai már csak szélmalomharcot vívhatnak az oktatás elsekélyesedése ellen. A felkészületlen, buta, törtető pedagógusok viszont azzal vannak elfoglalva, hogy – a béremelést bezsebelve –, immár a szakmai munka javítása, és ellenőrzése céljával visszaállított tanfelügyeleti rendszer ellen (- meg úgy általában minden ellen, ami őket érinti -), szervezkedjenek.
Természetesen a liberális „tanerők” lázító tevékenységével összhangban.

4.) NEM A PEDAGÓGUSOKÉRT, hanem a gyerekekért működtetjük az oktatási rendszert! Ez nem többet, és nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a pedagógusok munkájának minőségét a gyerekek képzettségének színvonala méri. A szülőknek pedig nem a pedagógusok belső civakodásával, hanem inkább a gyermekeik kellő színvonalú oktatásának, felkészítésének elvárásával érdemes foglalkozniuk. Márpedig, amint a felvételi eredménye is mutatja, utóbbiakkal óriási problémák vannak…… Ezen tessenek felzúdulni, kedves szülők….!

A szervezkedéssel, és hőbörgéssel elfoglalt „pedagógusoknak” pedig illendő lenne inkább a munkájukkal, és annak jobb színvonalra emelésével foglalkozniuk!

Új hozzászólás



hirdetés

Idén érettségizel?

Iratkozz fel ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI HÍRLEVELÜNKRE!

Iratkozz fel e-mail címeddel

vagy

Csatlakozz Facebookkal:

Szeretnék az eduline.hu-tól kereskedelmi célú tájékoztatókat kapni.

Már feliratkoztam »
Bezárás

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X