"Az előző évekhez képest könnyebb feladatokat adtak, nem okozott gondot a példák megoldása" - mondta Spitzmüller Lilla, a miskolci Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon érettségizője, aki szerint volt olyan feladat is, amelyet a négyjegyű függvénytáblázatra támaszkodva is meg lehetett oldani.

A középszintű feladatokat és megoldásokat itt nézhetitek meg.

Az emelt szintű feladatsort és a megoldást itt nézhetitek meg.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok. Itt van a középszintű fizikaérettségi első részének nem hivatalos megoldása

A középszintű fizikaérettségi második részének nem hivatalos megoldása

Az első, feleletválasztós kérdéssorban - amellyel összesen negyven ponot lehet szerezni - olyan példák is előfordultak, amelyek nem kifejezetten a tárgyi tudást ellenőrizték, hanem "józan paraszti ésszel" is meg lehetett oldani. Az egyik ilyen feladatnál például egy kutató expedíciós blogjából kaptak részletet a diákok, amelyből meg kellett állapítani, hol írhatta feljegyzéseit.

"A második részben azonban már voltak fogós kérdések: az első, hőtannal kapcsolatos, szaunás feladat például nagyon összetett volt, sok aprólékos számolást kellett benne végezni. Nekem ez volt a legnehezebb az egész feladatsorban" - magyarázta Spitzmüller Lilla, aki szerint a függvénytáblázat nagy segítség volt itt is. "Mi már órákon is folyamatosan használtuk, erre szoktattak minket, így viszonylag könnyen meg tudtam találni benne minden képletet, amelyet használnom kellett" - tette hozzá.

A választható feladatok közül Spitzmüller Lilla az utolsó, "B" részt dolgozta ki, amelyben egy zseblámpaizzó ellenállását, teljesítményét kellett kiszámolni, és a mért adatokat egy grafikonon ábrázolni. "Ez jóval könnyebb volt a másikhoz képest" - mondta. A diák szerint a két óra kevés volt a feladatok megoldására, be kellett osztani ahhoz, hogy minden példát ki tudjon dolgozni.

Függvénytáblázattal Pikács Péter szerint "röhögve meg lehetett oldani" az idei feladatokat. Arra persze a tatai Eötvös József Gimnázium végzőse is felhívta a figyelmet, hogy előtte azért többször kellett forgatni a kiadványt ahhoz, hogy valódi segítséget jelentsen.

Szerinte kiemelten nehéz feladat nem volt, annak pedig kifejezetten örült, hogy elektronikával kapcsolatos, számolós feladatot nem kaptak. A választható feladatoknál az Eötvös József Gimnázium végzőse is a grafikonos, "B" példát dolgozta ki, amely szerinte klasszisokkal könnyebb volt a másikhoz képest, abban "több elméleti tudást kértek számon".

A vizsgázóknak középszinten 120 percük volt a feladatsor megoldására, amellyel összesen 90 pontot szerezhettek. Az első rész egy feleletválasztós kérdéssor volt, amelyért legfeljebb 40 pontot lehet szerezni, a második, összetett feladatokat tartalmazó rész pedig 50 pontos. 

Az első rész  20 kérdést tartalmazott, 25-25 százalékban mechanika és elektromágnesesség témakörből, 20-20 százalékban hőtan, illetve atom- és magfizika, 10 százalékban gravitáció és csillagászat témákból. A második rész négy hosszú feladatot tartalmazott, ebből hármat kell megoldani, a két utolsó közül ugyanis választhattak a vizsgázók.