Az oktatás kitörési pontjairól, valamint az átalakuló tanárképzésről és a tanárok karrierlehetőségeiről is szó esett a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok által idén első ízben megrendezett Kapcsolatok Napján.

 

Mint kiderült, a gyakorlatorientált képzés szükségessége a tanárképzésben is jelentkezik, mivel a bolognai folyamat által előidézett struktúraváltás egyik fő célja, hogy a közoktatás a tanári mesterségben járatosabb, nagyobb gyakorlattal rendelkező tanárokat kapjon a felsőoktatástól. Ennek érdekében jön létre hamarosan többek között a Debreceni Egyetem irányításával az a regionális pedagógusképzési központ is, amely a tanári mesterképzés koordinálását, színvonalának növelését és a mentortanárok rendszeres képzését célozza meg.

 

„Mindezek ellenére hosszú távon a tanárhiány problémáival kell szembenézni Magyarországon” - mondta el Dr. Gaál István, a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok oktatási és tanárképzési elnökhelyettese a Kapcsolatok Napján. Egyes területeken kritikus szintre csökkent a tanárszakos hallgatók létszáma, mint például az informatika területén, ahol az alapképzésben végzetteket a munkaerőpiac rögtön felszívja, és közvetlenül alkalmazza. A tanárjelöltek számának csökkenésével párhuzamosan azonban új tendenciaként tapasztalható, hogy bizonyos területeken erősödik a tanárok iránti kereslet. A kéttannyelvű iskolák és a nyelvi előkészítők elterjedésével nő az igény az olyan tanárok iránt, akik idegen nyelven tudnak szaktárgyakat oktatni, de a tanulói létszám csökkenése ellen egyedi képzések elindításával védekező középiskolák egyre jobban keresik a speciális tudással rendelkező tanárokat, szakembereket is.

 

A természettudományos tanári diplomával rendelkezők előtt ugyanakkor nemzetközi karrierlehetőségek is állnak. „Ezt mutatja az is, hogy az utóbbi időben például a Chicago-i iskolaszövetség (Chicago Public Schools) fordult az Egyetemhez, amely olyan tanárokat keres nálunk, akik felsőfokú angol nyelvtudással rendelkeznek és vállalkoznak arra, hogy Chicago körzetében matematikát vagy természettudományokat tanítsanak 3 éves munkavállalás keretében” – fejtette ki az oktatási elnökhelyettes a Kapcsolatok Napján.

 

A Tudományegyetemi Karok kitörési pontnak tekinti a kommunikációképzést is. Dr. Hunyadi László tudományos és kutatási elnökhelyettes egy olyan oktatási struktúra létrehozásáról számolt be, amelyben a felsőfokú szakképzéstől a diplomával záruló komplex oktatási programokig minden hallgató megtalálja az érdeklődésének megfelelő képzést. Televíziós és rádiós stúdiókkal történő aktív együttműködés keretében megvalósult egy olyan kommunikációképzés, mely erőteljesen képviseli a gyakorlatközpontú oktatás fontosságát, de egyúttal egyetemhez méltó szakmai alapokon is nyugszik.

 

Dr. Zsuga Miklós, az Alkalmazott Kémiai Tanszék professzora a Természettudományi és Technológiai Karon folyó gyakorlatközpontú mérnökképzést (biomérnök, vegyészmérnök, villamosmérnök) mutatta be. Előadásában elhangzott, hogy a hallgatói létszám az elmúlt években ezeken a szakokon folyamatosan növekedett. A képzések piacképességét vállalati kapcsolatokkal igyekeznek növelni. A TEVA Gyógyszergyár Zrt.-vel és a Tiszai Vegyi Kombináttal közösen kihelyezett tanszékeket működtet a TEK, ahol a hallgatók a gyár területén tehetnek szert a legkorszerűbb ismeretekre. Zsuga professzor hangsúlyozta, hogy a vállalatoknak olyan mérnökökre van szükségük, akik legalább egy idegen nyelven kiválóan beszélnek. A mérnöki szakokon tanulók elhelyezkedési lehetőségeiről is szó esett a Kapcsolatok Napján, Zsuga Miklós példaként hozta, hogy egy végzett vegyészmérnök 3-4 állás közül választhat, amint kikerül az egyetemről, és egyre inkább jellemző, hogy a leendő mérnököket már hallgató korukban magukhoz kötik a vállalatok.

 

A Tudományegyetemi Karok és a versenyszféra összefonódásáról Dr. Mihálydeák Tamás, a TEK külkapcsolati és humánpolitikai elnökhelyettese tartott előadást, aki kitért arra, hogy a magyar felsőoktatás forráshiánnyal küzd, ám az egyetemi tudásbázis gazdasági hasznosításával többletbevételre tehetnek szert az intézmények. A klaszterek, konzorciumok létrehozása, az egyetemre betelepülő cégek segítése jelenleg is működik a TEK-en, a céges partnerekkel kialakított kapcsolatok ráadásul a diplomák versenyképességét is növelhetik, hiszen a vállalatok közvetlenül tudják jelezni az egyetemi vezetőknek, hogy milyen felkészültségű, kompetenciákkal rendelkező szakemberekre van szükségük.