Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez.

Alternatív iskolák, 3. rész: a Montessori módszer és az AKG

2

Milyen lehet az az iskola, ahol nincs csengő, óra, tantárgy, osztályzat, de még a hagyományos értelemben vett tanár-diák szerepleosztás sem létezik? Meglepően hasonló, mint egy hagyományos iskola, mégis alapvetően más irányból közelíti meg a tanulás folyamatát. Mit kell tudni a Montessori-iskolákról, vagy a "magyar fejlesztésű" AKG-ról?

A Montessori-módszer

montessori
Montessori-féle tanóra kisiskolásoknak
hirdetés
hirdetés

Maria Montessori olasz orvos és pedagógus a múlt század végén fejlesztette ki gyermeknevelési módszertanát, amelynek alapgondolata az autonómia. Két dolgot tartott nagyon fontosnak, és ültetett át a gyakorlatba. Az egyik a felnőttek viselkedésének és gyerekekhez való viszonyának megváltoztatása, a másik pedig a tárgyi környezet teljes átalakítása oly módon, hogy minden eszköz a tanulást segítse. A Montessori iskolákban (és óvodákban) ezért az eszközök kiemelt szerepet kapnak. Nagy, nyitott és a gyerekek méretéhez igazodó polcokon van elhelyezve minden, ami az aktív tevékenykedésükhöz szükséges lehet. Az eszközöket a gyerekek szabadon használhatják, hiszen tevékenységi formájukat is ők választják meg. A választást követően azonban mindenki felelősséggel tartozik azért, hogy az adott eszköz rendeltetés szerűen legyen használva és vissza is kerüljön a helyére.

„Hatodikig jártam a Heltai Gáspár Általános Iskola Montessori osztályába, mi voltunk az első – úgymond – kísérleti osztály. – meséli a ma 18 éves Gábor. Szóval akkor még a tanárok is kezdők voltak ebben, mégsincs egy rossz szavam sem, mert én kb. negyedikig azt sem tudtam, mi az hogy tanóra, meg osztályfőnök. Mind nagyon szívesen jártunk, mert csoportban csináltunk mindent, a tanítónénik kedvesek voltak, és rengeteg érdekes dolgot csináltunk, ugyanúgy, mit az oviban. Onnan tudom csak, hogy tanultunk is közben, hogy hatodik után nekem semmilyen gondot nem okozott az átállás egy hagyományos iskolába.”

Ez az iskola típus célul tűzte ki, hogy megpróbálja leképezni a társadalmat oly módon, hogy az egészséges gyerekek mellett felvesz részképesség zavaros, speciális igényű, illetve kimagaslóan tehetséges és élsportoló gyerekeket is. Ehhez tartozik még az is, hogy életkortól függően két-három évfolyam is együtt tanulhat, a hagyományos osztály-felosztás tehát jelentőségét veszti. Ennek a fajta integrációnak több előnye is van a módszer alkalmazói szerint: egyfelől az idősebbek és fiatalabbak megtanulják egymást elfogadni és segíteni, másfelől pedig így lehetősége nyílik a gyerekeknek a saját tanulási tempó kialakítására.

A Montessori módszer ellenzői legtöbbször kritikaként azt szokták felhozni, hogy ezt a szisztémát száz évvel ezelőtt dolgozták ki, azóta több szempontból is elavult, és sok helyen a pedagógusok nem képesek adaptálni a szemléletet a mai viszonyokra. Ebből az ellenvetésből mindenesetre egy biztosan látszik: minden iskola, osztály, tanulócsoport a legnagyobb mértékben az ott tanító pedagógusoktól függ. A Montessori módszert több óvoda és iskola alkalmazza országszerte, középiskolai fokon pedig a Montessori Alapítványi Általános Iskola és Gimnáziumban talákozhatunk vele.

Az ebihalak pártján

akg
Az AKG épülete Óbudán

Az ország első alternatív pedagógiájú gimnáziuma volt az Alternatív Közgazdasági Gimnázium, vagy közkedveltebb nevén AKG. Itt szinte semmi sem olyan, mint máshol. Az évfolyamokat „kupacokra” vannak bontva, a kupacokon belül pedig külön „csibék” vannak, ami 10-12 gyereket jelent. Ők azok, akik a legszorosabban kötődnek egymáshoz – nekik külön patrónusuk van. A patrónus egy tanár, aki a saját tantárgyának tanításán túl segítőként, lelkitársként, barátként is funkcionál a gyerekek életében. A patrónust a gyerekek választják, általában az első AKG-s évüket megelőző nyitótáborban. Az iskola életében kiemelt szerepe van a táboroknak, ezekből négy-öt is van egy évben és hol az egész évfolyam, hol csak az adott szakkör diákjai vesznek benne részt.

„Minden táborba szívesen megyek, de a legjobban a természetbúvár szakkör kirándulásait szeretem – meséli Kamilla, aki most tizedikes az AKG-ban. Ezt a tárgyat annyira jó tanítják, és olyan sok érdekes gyakorlaton veszünk részt, hogy mára úgy érzem, az érdeklődésem maradéktalanul ebbe az irányba fordult. Ezenkívül járok elsősegély-nyújtó szakkörre is, ebből már vizsgáztunk is, így papírom van róla. Egyenlőre még csak egy újraélesztési igazolvány, de tervezem, hogy egy felsőbb szintű vizsgát is leteszek még ebből a jövőben.”

Az AKG kezdettől fogva támogatja a tanulás minden formáját, így számos olyan foglalkozást és szakkört lehet választani a kötelező tanórákon túl, amelyet máshol aligha találunk meg. Ilyenek például az idegennyelvű színjátszókörök, a rádiós újságírás, a tűzzománc készítés, vagy a siketnéma jelnyelv tanulás. Ha bizonyos számú diák szeretne beindítani egy új szakkört, az iskola vállalja, hogy megszervezi nekik. Az iskola felszereltsége is impozáns, hiszen nem sok gimnázium dicsekedhet 200 fős színházteremmel, video-és hangstúdiókkal, kiállító- és zeneteremmel, illetve természettudományos laboratóriummal, amelyben még egy meteorológiai állomás is helyet kapott. A sokfajta terem és tér létrehozása egyébként szintén sarokköve az AKG filozófiájának, hiszen a diákok spontán közösségi megmozdulásait, elvonulásait életük ugyanolyan fontos elemének tekintik, mint a tanórákon való részvételt. Szintén fontos jellemzője még az AKG tereinek, a diákok alkotásainak elhelyezése a folyosókon, társalgókban, klubszobákban.

A tárgyakat itt is – akárcsak a Waldorfban – epochákban tanulják. Ez napi kétszer nyolcvan perc elfoglaltságot jelent, három héten keresztül minden nap. Ezt követően öt hétig szünet van, vagyis egy másik tárgy epochája a soros. Minden epocha összegzéssel, közös előadással, vagy egy közösen kidolgozott kutatómunka eredményeinek ismertetésével zárul. Jellemzően azonban csak a nagy, átfogó, kultúraközvetítő tárgyakat tanítják epochákban, (pl. irodalom, művészettörténet, természetismeret) ezeken kívül vannak hagyományos, 45 perces órák is, ilyenek pl. a nyelvórák. Osztályozás helyett pedig félévkor és év végén részletes, személyre szóló, szöveges értékelést vehetnek kezükbe a diákok.

Kanaki Anna

eduline

hirdetés

Hozzászólások (2)

Ferke

Amikor az iskolák jó felszereltségéről írnak, ne feledjük, hogy ezeket nem kis részben a szülők jelentős anyagi hozzájárulásának köszönhetik.
Nekem néhány tanítványom érkezett már alternatív iskolákból, valamennyien egy átlagember számára nagy megterhelést jelentő havi tandíjról számoltak be, ők maguk sem a legszegényebbek közé valók. Tehát: hajrá, esélyegyenlőség!

Új hozzászólás



hirdetés
hirdetés
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X